Csip vagy ebadó?

A befolyt ebadóból a jövőben az önkormányzatok évenkénti eb összeírást végeznek – a felelős állattartásra való nevelés, az állatok megbecsülésének javítása mellett ezt a célt is szolgálja az ebrendészeti hozzájárulás, ami az ebadó hivatalos neve lesz.

Mentesülnének a díjfizetés alól azok a gazdák, akik ivartalaníttatják és csippel látják el a kutyájukat, illetve háztartásonként egy eb után kérelmezhető az önkormányzatnál a fizetési kötelezettség alóli felmentés. A menhelyről hazavitt kutyák után sem kell hozzájárulást fizetni, ettől az örökbefogadás gyakoribbá válását várják a tervezet kiötlői.

A törvény meghatározná azokat az összeghatárokat, amelyek között az önkormányzat megállapíthatja az ebadó mértékét. E szerint évente legfeljebb 2500-3000 forint lesz az ebadó – derül ki az állatvédelmi törvénytervezetből. A mentességet jelentő kivételek ennél sokkal drágábbak: a csipes megjelölés a regisztrációval együtt 5-6 ezer forintba kerül, a hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké pedig 18 ezer forinttól indul. A tervezet úgy számol, hogy egy 12-15 ezer lakosú kisváros az első évben nagyjából 7,2 millió forintot szedhet be az ebadóból. Ennek az összegnek a feléből támogatnia kell a kutyák csipezését és az ivartalanítását, így évről évre csökken majd a bevétele, de „a fennálló probléma is fokozatosan mérséklődik”.

Az eddigi rendeletek a csipezés mellé nem írtak elő semmilyen regisztrációs kötelezettséget, vagyis hiába volt csip a kutyában, nem volt összesített nyilvántartás. Erre a hiányosságra a mostani tervezet is felhívja a figyelmet: „regisztráció nélkül a beavatkozás és az eszköz tulajdonképpen hasznát veszti”. Ezért a kutyatulajdonosoknak kötelező lesz a csippel megjelölt kutyát regisztrálni a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű adatbázisába, így egységes „ebkataszter” jönne létre.

A Petvetdata rendszerben jelenleg 600 ezer állat és tulajdonos adata szerepel, de nagyjából 3 és fél millió állat adatait tudnák tárolni – mondta az origo hírportálnak Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. A 2005 óta működő, több millió forintból fejlesztett rendszerben az interneten most is bárki rákereshet egy állatra a mikrocsip vagy az útlevélszám alapján. A becslések szerint nagyjából 2-2 és fél millió kutya él Magyarországon.

És akkor a jövő héten minderről következzenek a vélemények. Az önöké is!