Kalandvágyó ősnők

Egy nemzetközi kutatócsoport két afrikai homi¬nidafaj, az Australopithecus africanus és a Paranthropus robustus egyedeinek 1,7–2,4 millió éves fosszilis fogazatát vizsgálta meg. A kutatók kiderítették, hogy a hímeknek csak körülbelül 10 százaléka származott a szűkebb élőhelyüktől távolabbról. Ugyanez az arány a nőstényeknél meghaladta az 50 százalékot. Ez arra utal, hogy a hímek kevésbé hagyták el az eredeti otthonukat, tehát inkább „otthonülők” voltak – írják a kutatók a Nature legújabb számában.

A vizsgált 19 fog az emberi evolúció szempontjából jelentős dél-afrikai lelőhelyről, két barlangból származott. A kutatók az őrlőfogak mérete alapján tudták megkülönböztetni, hogy melyik fog milyen nemű egyedhez tartozott, a hímek foga ugyanis nagyobb volt, mint a nőstényeké. Arra azonban egyelőre nem találtak magyarázatot, miért hagyták el a csoportot a nőstények (talán elrabolták őket?), illetve miért maradtak ott a hímek. Lehetséges, hogy a hímek jobban kedvelték a dolomitsziklák uralta tájat, ahol válogathattak a rengeteg barlang közül. Ez a szétszóródási jelenség megtalálható sok mai embercsoportnál, valamint a csimpánzoknál és a bonobóknál.