Luxuscikk-e a kutya?

Ez pedig azért téves, mert a chip elhelyezésének a kutya egészségéhez semmi köze. Ha az ivartalanításra gondolunk, ez nem teljesen igaz, de az egészség szó helyett valóban írhattunk volna életkörülményeket. (Most, amikor írom ezt a pár sort, éppen vége a tévéhíradónak, amelyben egy láncon tartott farkaskutyát mutattak, aki megharapta tök részeg gazdáját. Az a kutya, ahogy élt, a mocskos rongyok, a kenyérhéjak, a kosz és az ürüléke társaságában, azt hiszem a legkevesebb, hogy megharapta részeg gazdáját. Bár a gazda szavunk nem hinném, hogy illik arra az emberre…)

„A másik, ami szíven ütött a cikkben, hogy a kutya luxuscikk – folytatja N. E. – Nekem két kutyám van, egy ivartalanított szuka, és egy a közúton »felejtett« kétéves körüli vadászkutya. Mindkettő megkapja a kötelező és az ajánlott oltásokat, a kullancs és egyéb paraziták elleni védelmet, kiadós étkezést, nagy közös sétákat, és remélem, hogy boldog kutyaéletük van velem. Nem érzem, hogy luxus lenne az a kutyatartás, ahol egy magányos ember szerető társa a kutyájának… Még néhány gondolat az ebadóról. Régen is volt. Akkor a kötelező veszettség elleni oltás napján a tanács képviselője odaült az állatorvos mellé, regisztrálta az oltás megtörténtét, kiállította a számlát, ami egyben volt ebadó és az oltás költsége. Néhány éve csak a kötelező veszettség elleni oltás van, aminek a díja nálunk 3500 forint/eb. Most ehhez jönne az adó: 7000 forint/eb, amit ugyan olvasójuk kevesell, de bármilyen hihetetlen, sokan vannak, akiknek ez komoly költség lesz. És helyes a gyanú, a költségek növelésével valószínűleg nőni fog a kitett vagy likvidált (finoman akartam fogalmazni) állatok száma. És az is lehet, hogy szkeptikus vagyok, mert ugyan egyelőre adómentesnek ígérik az ivartalanított és a chippel ellátott ebeket, de vajon meddig?”

A „luxuscikk” kifejezést korábbi cikkünkben egy kitűnő állatorvos használta, gondolom abban az összefüggésben, amit felelős állattartásnak hívunk. Hogy a magunk mellé választott négylábú társunk az időnket is és a pénzünket is viszi majd; amikor kutyát veszünk, kapunk, adunk, gondoljunk erre is.

A legszomorúbb olvasói levelek azok, amelyekben szegény emberek arról írnak, hogy macskáikat etetni sem tudják, nemhogy ivartalanítani, s a kiscicák ott halnak éhen a szemük előtt. Nekik is luxus az állattartás…