Mihez kell engedély?

Sokan szánják rá magukat nyaranta a lakásfelújításra: például hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére. Olvasóink érdeklődnek, mikor kell engedélyt kérni mindehhez. Kiderült: aki műemléki környezetben lakik, a saját szakállára egy ablakot sem vehet ki.

Család-otthonPalágyi Edit2011. 08. 01. hétfő2011. 08. 01.

Kép: Szeged, 2009. december 07. Panelprogram, ablakcsere. Fotó: Ujvári Sándor

Mihez kell engedély?
Szeged, 2009. december 07. Panelprogram, ablakcsere. Fotó: Ujvári Sándor

Két éve azzal könnyítették az otthonok korszerűsítését, hogy az ablak- és ajtócseréhez, illetve az épületek külső hőszigeteléséhez nem szükséges építési engedélyt kérni. Ugyancsak engedély nélkül szerelhetünk fel napkollektort és klímaberendezést – tudtuk meg az egri építési hatóság vezetőjétől. Feltétel persze, hogy az új, energiatakarékos ablak ugyanakkora legyen, mint a régi, s így ne bontsa meg például az épület homlokzatát.

A hatóság ugyan nem szól bele az ablakcserébe, a társasházban élők azonban jobban teszik, ha tájékozódnak, mielőtt mestert hívnak. Megeshet ugyanis, a társasház szabályzata úgy szól, hogy a felújításhoz, átalakításhoz ki kell kérni a szomszédok beleegyezését. Időnként előfordul, hogy mindebből perpatvar kerekedik. Egerben például „fagyiháznak” hívják az egyik tízemeletes panelházat, mégpedig azért, mert a hőszigetelés után mindegyik falát más-más színűre festették. Az élénk színkavalkádnak csupán az az oka, hogy a lakók nem tudtak megegyezni, s mindegyik közösség a neki tetsző árnyalatra festette a homlokzatot.

A panelházakban egyébként akkor kell építési engedélyért folyamodni, ha a tartószerkezeti falakat bolygatnák: valamelyiket kivennék, esetleg nagyobb nyílászárókat vágnának bele. Ilyenkor statikust kell felkérni. Gyakori azonban, hogy rég elveszett a jó néhány évtizede épült ház műszaki dokumentációja, így a számítás és tervezés olyan bonyolult volna és akkora költséggel járna, hogy nem éri meg átszabni a panellakást.

Megint mások a játékszabályok, ha a felújítás kisebb munkálatait olyan tulajdonos határozza el, aki műemléki környezetben él. Olyankor ugyanis a legapróbb változtatáshoz – példához egy klíma felszereléséhez is – a műemléki hatóság beleegyezése szükséges.

Nem csupán akkor kell megküzdeni ezzel az előírással, ha van szerencsénk műemlék épületben élni. Elég például, ha egy templom közelében fekszik a panellakásunk. Egerben például az egész belváros műemléki környezetnek számít, így a szomszédos kórházi kápolna és a minaret miatt a közeli modern épületeket is csak engedéllyel pofozgathatják.

Vannak nagyobb stiklik, amik már komoly bírságot érdemelnek ki az építési hatóságtól. Megesik, hogy szabályosan megkérik az építési engedélyt az új házra, ám az végül egészen máshogy néz ki, mint amire rábólintott a hatóság. Holott csak egy másképp beállított ablakot négyzetméterenként 20 ezer forinttal büntetnek. Akad, aki megkockáztatja, hogy egy szinttel nagyobb „rezidenciát” épít, esetleg a tetőtér helyett ráhúz még egy emeletet. A merészek attól sem riadnak vissza, hogy eredeti változatukban valósítsák meg azokat a terveket, amiket visszadobott a hatóság. S akadnak, akik eleve bekalkulálják a dologba a milliós bírság összegét is...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek