Mi fán terem a török mogyoró?

Közeli rokona a mogyorónak, de amíg az bokorformát ölt, a török mogyoró 15-20 méteres, szabályos, kúp alakú koronájú, mutatós fává nő. Hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia és Irán északi területei, ahol erdőalkotó is, nálunk vadon nem fordul elő.

Itthon csaknem kétszáz esztendeje ültetik parkfának, a leghíresebb, idős példányok védettek: Miskolcon, Pécsett és Rom¬hányban találhatók. A koros fák kitűnő egészségi állapota, bő termése hívta föl a szakemberek figyelmét erre a gyümölcsre. Az ő munkásságuk eredményeként kezdett divatba jönni az utak és a városok fásításában.

Fény- és melegigényes, a tápdús, nedves talajokon díszlik a legszebben, de jól tűri a szárazságot, a szennyezett városi levegőt, és megél a sekély termőrétegű, rossz szerkezetű talajon is. A bokormogyoróval ellentétben nem hoz sarjakat, fájának jellegzetessége, hogy kérge már a kétéves ágakon is parásodik, világosszürke színt ölt.

Kétivarú, egylaki növény, porzós virágai (barkái) már február végén föltűnnek az ágakon. A nővirágok nagyon aprók, alig észrevehetők. Rojtos kupacsú termései gömbölyded terméságazatban fejlődnek, a magbél ősz elején érik, a mókusok szemében kitűnő csemege. Nem véletlenül, mert mint a kutatások is bizonyítják: benne van mindaz, amit a diófélék tartalmaznak.

Kitűnik előnyös zsírsavösszetételével; igen magas olajtartalma ellenére sem terheli a szívet és az érrendszert, ráadásul jó irányban befolyásolja a koleszterinszintet is. Keresett cukrászati alapanyag, alkotóeleme a hagyományos és új édességeknek. Hazai csokoládégyáraink mindmáig Iránból és Törökországból szerzik be.