Mit egyen a labrador?

Bár nem tartja közérdekűnek kérdését hajdúdorogi olvasónk – s ezért csak levélben kért és kapott választ –, de tudom, nem csak az ő problémája, amiről írt, ezért megosztom gondjait a Kutyaposta olvasóival.

Család-otthonSzücs Gábor2011. 09. 23. péntek2011. 09. 23.
Mit egyen a labrador?

„Ne nevessen ki a butaságom miatt, de nem értek a kutyákhoz. Örököltünk egy 2 éves fiú labradort, és sajnos alapvető dolgokat sem tudok.” A fő gondja az, hogy mit és mennyit egyen a kutyus, ám akit csak megkérdezett, mindenki mást tanácsolt.

Bár nem vagyok állatorvos, azért megpróbálok válaszolni, elsősorban saját tapasztalataim alapján. Létezik egy sor sztereotípia, amire jómagam soha nem figyeltem, mert véleményem szerint senki nem kérdezte meg a kutyától ezeket. Ilyesmikre gondolok például, hogy elég, ha egyszer eszik, vagy hogy egy héten egyszer koplaltassuk, vagy hogy nem szabad neki édességet adni stb.

Az ön labradorja a világ egyik leghelyesebb kutyája, imád mozogni – az egyik legkitűnőbb vadász –, de azért jól elvan egy lakásban is. Mindez összefügg az evéssel, mert őkelme hajlamos elhízni. Nagyjából 25-30 kilósra nő; az ön kutyája, ha kétéves, akkor már elérte ezt a súlyt – remélhetően nem többet…

Szóval, mit egyen? Én úgy gondolom, mindent, ami nem árt neki. A nem árt kategória azt jelenti, hogy a különféle tartósítóanyagok miatt rengeteg kutya allergiás például a csirkehúsra. A csonttal meg vigyázni kell, mert ha nagyobb darabokat lenyel, akkor azok „eldugíthatják”, a kisebbek pedig, főleg, amelyek szilánkosra törnek, átszúrhatják a beleit. Ezért a legjobb, ha valami nagyon nehezen rágható, nagydarab csontot kap néhanapján, ilyen lehet a csülök nagyobbik csontja egyben vagy egy marhavelőscsont-darab, de nem hal bele, ha soha életében nem lát csontot. A mi kutyánk velünk reggelizett: kis „katonákat” kapott abból, amit mi is reggeliztünk, ha otthon ebédeltünk, ő is előjött, s néhány falattal besegített, a fő étkezése délután 6 óra körül jött el, akkor igyekeztünk változatosan etetni. A legtöbbször egy kis száraz tápot és valamelyik (drágább) kutyakonzervet kapta, de sokszor azt, amit mi ettünk: ebéd-, vacsoramaradékokat, a mákos tésztától a töltött káposztáig mindent.

Egy labradornak összességében jó félkilónyit kellene naponta megennie. A száraz és húsos tápoknak sem vagyok ellensége, nyilván van közöttük vacakabb, de a lényeg, hogy minden korosztály számára a szükséges vitaminok, egyebek bennük vannak. Jut eszembe, csont- és porcerősítőt feltétlen adjon, a labradornak erős a csontozata, azt fel is kell építenie. És még egy mondat az édességről. Ne hallgasson senkire, nyugodtan adjon neki – keveset. Ha a magunk életét olykor nem is tudjuk boldoggá tenni, az övét sokkal könnyebben…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek