Szúr, repül és robban

– Két-három méteresre is megnő, eleinte alig bírtuk learatni a kombájnnal – meséli az ötven embert alkalmazó Battonyai Dózsa Mezőgazdasági Zrt. elnöke, Varga Imre. – A mostani fajták már nem ilyen magasak, de nyúl, őz, ember így sem megy bele a táblába, olyan szúrós, ráadásul a sebek utólag be is gyulladnak. Ugyanakkor a növény egy szilimarin nevű anyagot tartalmaz, amelyet elsősorban máj- és vesepanaszok kezelésére használnak.

A három battonyai szövetkezet egyikének jogutódjaként a részvénytársaság megörökölte a gyógynövénytermesztést, így a máriatövist is. E magas, leginkább bogáncsra emlékeztető növény gyógyhatását már az ókorban ismerték, és a középkori szerzetesek kertjeiben is ott volt. A modern időkben a gyógyszergyárak figyeltek fel rá, így ma már nemesített változatait termesztik. A Dó­zsa Zrt. a több lábon állás jegyében vágott a különleges növény nevelésébe, amelynek gyengébb évek után most ismét stabil piaca látszik kialakulni.

– Huszonöt évvel ezelőtt kezdtünk el máriatövissel foglalkozni, még a szövetkezeti időkben – emlékszik vissza az elnök. – Volt, amikor harminc hektáron termesztettük, volt, amikor ezerötszázon, és mindig új dolgokat tanultunk róla, de teljesen kiismerni nem sikerült. Nem véletlen a neve, mert szeszélyes, mint egy hölgy. Ha egy gyönyörűen elkészített talajba elvetjük, előfordul, hogy nem hajt ki. Ha elfújja a szél a magját, gyomnövényként alig lehet kiirtani. Idén kétszáz hektárról takarítjuk be a máriatövist, de ennek a nagy részét nem saját területről, hanem integrációban.

Önmagában nem tűnik nehéznek a máriatövis termesztése: gabonavető géppel el lehet vetni, az adapter kis átalakítása után learatja a hagyományos gabonakombájn. Magyarországon összesen körülbelül 2000 hektáron termesztik. Eddig nem voltak hozzá növényvédő szerek, mert a gyártóknak nem érte meg kifizetni az engedélyeztetés költségeit. Ez azért nem okozott fennakadást, mert nincsen különösebb károkozója, kártevője, ráadásul a gyógyszeripari felhasználás miatt permetezni sem ajánlatos. A gyomnövények ellen csak a korai időszakban kell védekezni, utána a máriatövis mindent kiszorít maga mellől. Ennyi vonzó tulajdonság mellett furcsa, hogy nem foglalkoznak vele többen: ennek azonban jó oka van.

– Amikor a termés megérik, mint a gyermekláncfű magvai, ernyőt képez, és a szél által terjed tovább – ismertet meg a növény kockázataival Varga Imre. – Folyamatosan virágzik: a termésnek egy része biztosan elrepül az ember szeme előtt, jól meg kell gondolni, hogy mikor érdemes learatni. Éjszakára bezárul a gubója, nappal kinyílik: nincs is baj addig, amíg nincs egy nappali szélvihar, akkor képes elvinni az egész termést a szél. Mivel zöld száron aratjuk, azonnali szárítást igényel, a mag repítőszerkezete pedig úgy ég, mint a puskapor, ezért a szárítás eléggé gyulladásveszélyes.

Varga elmondása szerint a máriatövis termesztése során a költségek kisebbek, mint például a búza esetében, a termésért kasszírozható összeg pedig kicsit nagyobb – ugyanakkor a gyógynövény mindezt magasabb kockázat mellett nyújtja. – A természetes alapanyagú szerek új fellendülésben vannak, ezt tapasztaljuk saját bőrünkön – zárja beszélgetésünket Varga Imre. – Az elmúlt időszakban csökkent az igény, de most újra stabil kereslet alakult ki. A konvencionális növények hullámzó árai mellett ez egy kiegyenlített piacot jelent.