Lecserélt zár, kizárt élettárs

Egy pár több mint tíz évig élt együtt külföldön, de nem házasodtak össze. Amikor itthon jártak, akkor a nő lakásában laktak, amelyhez mind a kettejüknek volt kulcsa. Aztán elváltak útjaik, hazaköltöztek Magyarországra, és a nő zárat cserélt a lakása ajtaján.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2011. 10. 27. csütörtök2011. 10. 27.
Lecserélt zár, kizárt élettárs

A férfi – akinek egyébként volt saját lakása is – ezt sérelmezte, mivel állítása szerint voltak még abban a lakásban bútorai. Ezért birtokvédelmet kért a jegyzőtől azzal, hogy a nő birtokháborítást követett el, amikor kizárta őt a lakásból. A jegyző határozatban kötelezte a nőt a birtokháborítás megszüntetésére – vagyis arra, hogy biztosítson bejárást a volt élettársnak a lakásba. Erre a nő bírósághoz fordult, hogy a jegyző határozatát változtassák meg.

Főszabály szerint az kérhet birtokvédelmet, aki valamilyen jogcím alapján birtokosnak számít, de ezen túl a jegyző egy birtokvédelmi eljárásban nem mérlegelheti, hogy esetleg a másik fél jogcíme erősebb. A jogszabályok adott esetben még a bérlőt is birtokvédelemben részesítik a tulajdonossal szemben. A jegyző úgy okoskodott, hogy akinek legálisan megszerzett kulcsa van, az birtokos, tehát mindenképpen megilleti a birtokvédelem.

Az asszony azzal érvelt, hogy a férfinak nincsen jogcíme a birtoklásra: szívességi használó volt addig, amíg a nő zárat nem cserélt, s a cserével a férfi szívességi használó státusa megszűnt. Ha nincs jogcím, de ráadásul konkrét birtoklás sincs, hiszen a férfi nem tartózkodik a lakásban, akkor nem illeti meg őt a birtokvédelem. A volt élettárs viszont úgy vélte: birtokban volt egészen a zárcseréig, és pont ennek a jogsértő magatartásnak a megszüntetését kéri. Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályok előírják: „a bérlőt megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják”. Igaz ugyan, hogy ő nem volt bérlő, de ezt a szabályt a lakást más jogcímen használókra is kiterjesztően értelmezi a bírói gyakorlat.

A bíróság a nőnek adott igazat. Döntésüket azzal indokolták, hogy a joggyakorlat alapján valóban nemcsak bérlőkre alkalmazható a fenti szabály, viszont a fokozott védelmet a lakásingatlannak adja meg a jogalkotó. Ebben az esetben a férfi a perbeli ingatlanban életvitelszerűen soha nem lakott, saját lakása volt máshol, a kérdéses szabály ezért nem volt alkalmazható.

Ezek is érdekelhetnek