Bölcsődei adok-kapok

– Tiltakozunk az ellen, hogy még több pénzt szedjenek a szülőktől. Sokak számára megfizethetetlenné válik a bölcsőde, lesznek anyák, akik inkább otthon maradnak. Igaz, ezzel látszólag megoldódik a bölcsődei férőhelyek hiánya. Jelenleg tíz-tizenötezerrel kevesebb férőhely van, mint amennyire szükség volna – mondta Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke az új törvénytervezetre reagálva.

Mely szerint a közeljövőben a nagycsaládosokon, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelőkön, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (ez az összeg jelenleg a nyugdíjminimum 130 százaléka, azaz 37 500 forint) részesülő gyerekek szülein kívül mindenkitől személyi térítési díjat kérhetnek a fenntartók a bölcsődékben. A díj az egy főre jutó havi jövedelem maximum 25 százaléka lehet.

Kérdések sora vetődik fel. Például mit jelent az egy főre eső jövedelem? Milyen jövedelemigazolásokat kérnek? Közismert, hogy nem kevés a minimálbérre bejelentett, nem valós jövedelmekről szóló igazolások száma. Vagyis: a tehetősebbek is ugyanannyit fizetnének, mint azok, akik valóban kevesebbet keresnek.

Az is elhangzott, hogy csak ott lehetne pénzt beszedni a szülőktől, ahol a fenntartást nem tudják az önkormányzatok másképp megoldani. Ha azt nézzük, hogy egy év alatt több mint 16 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága, akkor nem kérdéses, hány helyhatóság él majd a lehetőséggel. Azokon a településeken, ahol a szülők jelentős része gyermekvédelmi támogatást kap, a fenntartó egyáltalán nem jut pluszbevételhez.

– Nem értem, miért ez az ellátási forma viszi csődbe az állami és önkormányzati költségvetést?! – reagált Scheer Ferencné, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője a tervezett térítési díjra. Az asszony mintegy negyven éve „bölcsődés”, kevés dolgon lepődik már meg. – A rendszerváltozás után is szedtek gondozási díjat a szülőktől, akkor is az önkormányzatokra bízták az összeg megállapítását. Az Alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt, mondván, diszkriminálta azokat a kisgyermekes családokat, amelyek igénybe vették a bölcsődét mint napközbeni ellátást nyújtó alapellátást. A szakmai szervezetek továbbra is ezt az álláspontot képviselik, hiszen sem az óvodák, sem az iskolák nem kérnek gondozási díjat. Miért éppen a legkisebbek szüleit terhelik evvel?

Két hónapja járt nála egy diplomás házaspár a háromhetes babájával, meséli a bölcsődevezető. Két éve vettek egy 40 négyzetméteres lakást Budapesten, a VIII. kerületi Teleki téren (tudjuk, ez nem egy drága környék). Kettejük jövedelme 230 ezer forint. Svájcifrank-alapú hitelt vettek föl, 80 ezer a havi törlesztőrészletük, 40 ezer a rezsijük. Ha mindent kifizetnek, az egy főre jutó jövedelmük kevesebb, mint akik gyermekvédelmi támogatást kapnak.

– A törvénytervezet kidolgozóinak fogalmuk sincs, milyen a fiatal szülők élethelyzete. Sokak számára még az is megerőltető, hogy az étkezési díjat kifizessék. Ráadásul több önkormányzat a rezsiköltség felét is a szülőkkel fizetteti meg. A fiatal pároknak hitelük van, karrierjük kezdetén állnak, miközben gyereket vállalnak. A kormányzat azt kommunikálja, hogy erre a rétegre kell építeni. Ezzel a törvénnyel hiteltelenné válik az összes törekvésük, ami a női esélyegyenlőségre, a női munkavállalás segítésére, a gyerekes családok támogatására vonatkozik – mondja Scheer Ferencné, miközben ellátogatunk az egyik VIII. kerületi bölcsődébe.

 ►

Tágas, világos terek, hihetetlen játékarzenál. A picikkel a kisgyermeknevelők szakszerűen foglalkoznak. Olyan körülmények között, amelyeket egy 40 négyzetméteres garzonban még a legjobb szándékkal sem tudnak előteremteni a szülők.

A fizetős bölcsődék ötlete tavaly már fölmerült. „Egy önkormányzati bölcsődében szinte ingyen vigyáznak a gyerekre, míg egy családi napközi vagy a magánbölcsőde 40–70 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől. Ez igazságtalan rendszer” – hívta fel a figyelmet a tervezett gyerekek megszületéséért dolgozó Népesedési Kerekasztal. Javaslatuk szerint az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak. A „rábírás” mikéntjét azóta sem részletezték az abszurd ötlet kiagyalói…

►

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtóosztályára még a múlt héten elküldtük a témával kapcsolatos kérdéseinket. Lapzártáig nem kaptunk választ.