Elbukta a közvetítői díjat

Arról is megegyeztek, hogy a szerződés március 3-án megszűnik. A lakásra pont március 3-án tettek ajánlatot. Azt az ingatlanközvetítő március 5-én postázta, de emberünk, arra hivatkozva, hogy a megbízott elkésett az ajánlat közvetítésével, nem adta el a lakást. Az ingatlanközvetítő pert indított a közvetítői díjért, arra hivatkozva, hogy az ajánlatot még a határidő lejárta előtt, március 3-án telefonon közölte az eladóval – vagyis ő teljesítette szerződéses kötelezettségét.

Az alperes azzal védekezett, hogy március 3-án valóban felhívták az irodából, de nem közölték vele az ajánlatot, arról csak a napokkal később megérkezett levélből értesült. Akkor a határidő már régen lejárt, ezért a közvetítőnek nem jár közvetítői díj.

Polgári eljárásban mindig azt terheli a bizonyítási kötelezettség, akinek az adott tény a javára szolgál a perben. Az ingatlanközvetítőnek kellett volna bizonyítania, hogy az ajánlatot valóban 3-án közölte, de erre nem volt képes: a beszélgetésről magnófelvétel nem készült. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy más oka nem lehetett felhívni az eladót, így közvetve mégis valószínűsíthető, hogy az ajánlatot szóban közölték. Erre az volt az ellenérv, hogy a tényeket egyértelműen kell bizonyítani, tehát mivel száz százalékban nem biztos, hogy az ajánlatot határidőig közölték, ezért a per szempontjából úgy kell tekinteni, hogy erre csak a levél postázásakor került sor.

A közvetítő ekkor azzal jött, hogy a megbízási szerződés nem akkor teljesült, amikor az ajánlatot közölte, hanem már a vevő jelentkezésével. Abban a pillanatban, amikor az eladó számára elfogadható ajánlat befutott, a közvetítő teljesítette a kötelezettségét.

A bíróság azonban nem értett egyet ezzel az okfejtéssel. Az ítélet indoklásában arra hivatkoztak, hogy a megbízási szerződést a megfelelő ajánlat közlésével teljesítette volna a közvetítő, amire bizonyítottan csak a határidő lejártát követően került sor. Ezért nem jár a felperesnek közvetítői díj.