A csendes gyilkos

A szén-monoxid széntartalmú anyagok égésekor keletkezik, s tökéletlen égéskor, azaz oxigénszegény környezetben megnő a koncentrációja. Mivel az oxigénnél háromszázszor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, oxigénhiányt okoz, károsítva az agyat, a tüdőt és a szívet. Már csekély koncentrációban is mérgező.

– A szén-monoxid veszélyes, mert színtelen és szagtalan – mondja dr. Nagy János háziorvos –, a mérgezés kezdeti tünetei pedig megegyeznek az influenzáéval. Az első szakaszban kábultság, zavartság a jellemző, de gyakori a fejfájás, hányinger, szédülés is. Ilyenkor sokakban fel sem merül, hogy valami baj lehet. A második szakaszban aztán izomgörcsök léphetnek fel, a mérgezést elszenvedő hányhat, eszméletét veszítheti. Érzékeli, hogy baj van, de ekkor többnyire már késő. A harmadik szakaszban az izomzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami aztán a beteg halálához vezethet.

Az orvos szerint mindenképpen gyanús, ha mindig ugyanabban a helyiségben – fürdőszobában, kazánházban, pincében – jelentkeznek a tünetek, s a család több tagja is gyakran panaszkodik hasonló problémára.
Mihalik István mérnök azt tanácsolja, hogy ilyenkor azonnal forduljanak szakemberhez:
– Zárják el a fűtést, szellőztessenek ki és hívjanak szerelőt, a gázszolgáltató ügyeletes munkatársát vagy a tűzoltókat.

Mérgezés gyanújakor minden esetben célszerű a mentőt riasztani, hiszen nem tudhatjuk, milyen károsodást okozott a belélegzett gáz.
– A legfontosabb, hogy a mérgezettet szabad levegőre vigyük – mondja a háziorvos. – Azonban nem mindegy, hogyan: a „megmentő” lehetőleg egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjon a mérges gázzal teli helyiségben, különben ő maga is rosszul lehet. A friss levegőn aztán meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást: a szájüreget kitisztítani, a légutakat járhatóvá tenni, szükség esetén lélegeztetni a beteget a mentők megérkezéséig.

A szakember szerint a balesetek elkerülhetők lennének, ha rendszeresen ellenőriztetnénk a kéményeket és a fűtési rendszereket. Előfordul, hogy be sem engedjük a házakba, lakásokba a kéményseprőket, s még mindig elkeserítően sok azoknak a száma, akik saját maguk helyezik üzembe a kazánt vagy a vízmelegítőt. A korszerű berendezéseket olyan biztonsági elemekkel szerelik fel, amelyeknél kizárt a szén-monoxid-mérgezés. Viszont a régi, elavult fűtésrendszerek veszélyesek lehetnek.

Kétségtelen, hogy a legtöbb mérgezést a rosszul beszerelt kazánok, vízmelegítők okozzák, de ugyanígy nem árt figyelni a kandallókra, konvektorokra, gázsütőkre, szagelszívókra is, hiszen a fosszilis üzemanyaggal üzemelő berendezések mindegyike potenciális forrása a szén-monoxid keletkezésének. A gépjárművek kipufogógáza is tartalmaz szén-monoxidot, ezért zárt garázsajtó mellett soha ne járassuk a motort.

A tragédiák könnyen megelőzhetőek lennének, ha minden lakásban szén-monoxid-érzékelőt szerelnének fel. Ez a készülék hangjelzéssel figyelmeztet, ha a káros anyagok a légtérben elérik a kritikus szintet. Többféle is van belőle forgalomban, de csak azt tanácsos megvenni, amelyhez hatósági tanúsítványt adnak.