Fizessetek, kisdedek!

Eddig kizárólag az étkezés nyersanyagköltségére és a rezsire szedhettek pénzt a fenntartók. A decemberben elfogadott kormányrendelet szerint az idén kötelező megállapítani az úgynevezett intézményi térítési díjat, amely az intézményi önköltség és az állami normatíva különbözete; továbbá helyi rendeletbe kell foglalni, hogy a különbség mekkora részét terhelik a szülőkre.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, Szűcs Viktória a Szabad Földnek elmondta: az önkormányzatok 36,5%-a még nem döntötte el, hogy kér-e személyi térítési díjat; ugyanekkora rész döntött a díj bevezetése mellett; míg 27 százalék nem kér pénzt a szülőktől. Egy-egy gyermek évi költsége 1-1,5 millió forint, melynek körülbelül 30 százalékát fedezte eddig az állami normatíva, 10 százalékát pedig a szülőktől az étkezésre beszedett pénz képezte, a többit az önkormányzatok állták. Most településenként – Budapesten pedig kerületenként – nagy eltérések lehetnek abban, hogy mekkora összeget kérnek térítési díj címén a bölcsődék. A BDDSZ információi szerint eddig a legmagasabb példa – az étkezési költségen felül – havi tízezer forint. A gyermekvédelmi törvény bizonyos csoportoknak – például a három- vagy többgyerekes családoknak, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelőknek – mentességet ad a személyi térítési díj megfizetése alól. A díj nem haladhatja meg az adott családban egy főre jutó jövedelem egynegyedét.

Ahol már rendelkezésre áll az erről szóló helyi rendelet, ott jellemzően napi 100–300 forintnak megfelelő összegű térítési díjat vezettek be, ami havi szinten kettő–hatezer forintot jelent gyermekenként. Hódmezővásárhelyen például a családokat öt jövedelmi kategóriára osztották: a legalacsonyabb jövedelműek napi 150, a legmagasabbak 380 forintos térítési díjat fizetnek. Szegeden egységesen napi száz forint a tarifa. Általában elmondható, hogy az eddigi átlagosan 8–12 ezer forintos díj – ami az étkezést és a rezsit fedezte – kettő–ötezer forint közötti összeggel nőhet.

A kormányrendelet mellékletei között részletes jövedelembevallás is szerepel, amit a szülőknek kell kitölteniük – függetlenül attól, hogy kérnek-e mentességet vagy egyáltalán kötelesek-e díjat fizetni. Az ezt érintő kritikákra az Adatvédelmi Hivatal is reagált: Jóri András szerint az adatgyűjtés nem ütközik törvénybe, amennyiben az összegyűjtött információt kizárólag a térítési díj fizetésére való kötelezettség megállapítására használják. Kérdés, mire kellenek az adatok ott, ahol az önkormányzat nem szed térítési díjat, vagy ha a szülő nem kér az alól mentesítést. A BDDSZ elnöke szerint a jelenlegi jogértelmezés az, hogy a bevallást minden bölcsődés gyerek szüleinek ki kell tölteni, mert a kormányrendelet mellékletei között szerepel az erre vonatkozó adatlap – ezeket pedig a bölcsődéknek kötelező vezetniük.

Sokszor emlegetett panasz az is, hogy a rendszer nem veszi figyelembe a családok költségeit: hiába magas papíron a jövedelem, ha arányosan nagy rezsiköltséggel vagy törlesztőrészletekkel párosul. A BDDSZ arra is felhívta a figyelmet: a díjak emelése akár oda is vezethet, hogy a szülők bölcsődén kívüli megoldásokat keresnek a gyermekek elhelyezésére – hiszen ma egy két és fél éves gyereket már óvodába is lehet vinni, ami viszont ingyenes.