Aki majdnem játszott Bushsal

Ismert emberek albumait lapozzuk fel sorozatunkban, régi fotográfiákat nézegetünk és hozzájuk kapcsolódó emlékeket idézünk. Ezúttal dr. Ruttner György ügyvéddel találkoztunk.

Család-otthonBorzák Tibor2012. 04. 15. vasárnap2012. 04. 15.

Kép: Dr. Ruttner György ĂĽgyvĂ©d-mesĂ©lĹ‘ kĂ©pek fotĂł: NĂ©meth András PĂ©ter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Aki majdnem játszott Bushsal
Dr. Ruttner György ügyvéd-mesélő képek fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Nagykőrösi gyökerek
Nagyapám és édesapám Nagykőrösön született, ahogyan 1955-ben én is. Édesapám fiatalon elkerült innen, a székesfehérvári cisztereknél járt iskolába, majd a fővárosban egyetemre. Alighogy elkezdte az orvoslást az I. Sz. Nőgyógyászati Klinikán, elvitték katonának, megjárta a Don-kanyart. A háború után tért vissza, Frigyesi professzor jobbkeze lett. Egyik napról a másikra mégis kitették, mert nem volt hajlandó aláírni az egyházi iskolák államosításának támogatását. Kitiltották az ország összes kórházából. Nagykőrösön kezdte újra az életét, megszervezte a rendelőintézetet, majd a kórházat. Édesanyám szintén rendszerellenesnek számított, 1951-ben Szegedről telepítették ki két gyermekével a Hortobágyra. Később őt is Nagykőrösre vetette a sors. Így találkozott két kitaszított… Összeházasodtak, született két fiuk. Az öcsém orvos lett, én pedig ügyvéd. Eleinte pap akartam lenni, Pannonhalmára készültem, de a sport miatt – ifjúsági válogatott kosaras voltam – maradtam Nagykőrösön, az Arany János Gimnáziumban.

Vendégségben a professzor
Gyakran megfordultak nálunk híres tudósok. Nagybátyám, Csapó Árpád egyetemi éveiben ismerkedett meg Szent-Györgyi Alberttel, sokat dolgoztak együtt. Édesanyám a harmincas években rendszeresen teniszezett a professzorral, egy doboz bonbon volt a tét. Szent-Györgyi úgy ment be a munkahelyére, hogy előtte már lovagolt és úszott. Ebéd után teniszezett, majd éjszakába nyúlóan folytatta kutatásait. Kollégái jelentették számára a szellemi-baráti társaságot, szabad idejüket is gyakran közösen töltötték. Még maszkabált is szervezett nekik (ezzel a szokásával Amerikában sem hagyott fel). Szerencsés vagyok, hogy többször találkozhattam vele. Például 1971-ben: fél évet töltöttem az USA-ban. Azután pár évvel később, mikor először látogatott haza, nagykőrösi otthonunkba is eljött Bay Zoltán fizikussal. (A kép jobb szélén ők láthatók, középen pedig a szüleim és én.)


Önállóság és közélet
Az érettségi után volt egy kis összezördülésem édesapámmal az önállóságot illetően. Azt mondta: „Amíg az én kenyeremet eszed, azt csinálod, amit mondok!” Fogtam magam és elmentem képesítés nélküli pedagógusnak. Törtelen egy évig tanítottam, 980 forint volt a fizetésem. Felvettek a jogi egyetemre, a tanulás mellett dolgoztam, sportoltam, szervezkedtem: megbíztak a Tudományos Diákkör vezetésével. Lényegében itt kezdődött a közélet iránti fogékonyságom. Gyakorló, független ügyvédként, a nyolcvanas évek második felében bennem is felmerült, hogy tenni kellene valamit a változás érdekében. 1989. január 8-án alapító főszerkesztőként elindítottam az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amihez ugyan nem kaptunk engedélyt, de óriási sikere lett. Ez a fotó az Ellenzéki Kerekasztal sajtótájékoztatóján készült 1989 márciusában, én a szociáldemokrata pártot képviseltem.

Egy elmaradt teniszparti…
Több nagyformátumú politikussal, köztük George Bush-sal, Willy Brandttal, Helmut Scmidttel, Franz Vra¬nitzkyvel beszélhettem négyszemközt. Baráti kapcsolatba kerültem Mark Palmer amerikai nagykövettel, neki köszönhetően felvettek a követség ügyvédi ajánlólistájára, mivel előtte már sikerrel képviseltem amerikai állampolgárokat különböző peres ügyeikben. Látva közéleti érdeklődésemet, segített, hogy az USA-ban befolyásos emberekkel, politikusokkal találkozhassak. Amikor 1989 nyarán Bush elnök a feleségével együtt Budapestre látogatott, úgy volt, hogy egyik társasági programjaként páros teniszpartit játszhatok vele. Még a CIA is „letesztelt” előtte. Palmerrel már a salakpályán vártunk az elnökre, mikor lefújták az egészet, mert az előző programja elhúzódott. Szóval, én vagyok az, aki majdnem teniszezett Bushsal. Szerencsére a vacsorán azért mégiscsak találkozhattam vele…


Sztárparádé a farmon
Stohl András, Kovács Lázár, Damu Roland, Oláh Ibolya – csak néhány név azon hírességek közül, akiknek a jogi képviseletét ellátom. De számomra mindenki egyforma, nem teszek különbséget ismert és nem ismert ügyfél között. Néhányukkal jó barátságban vagyok. Tavaly kaptam meg az ügyvédek legnagyobb szakmai elismerését, az Eötvös Károly-díjat. Ezt ünnepeltük ceglédberceli farmomon, ahol velem örült a képen látható Kovács Lázár, Stohl András és Kaszás Géza is.

 

 

Ezek is érdekelhetnek