Életmentő kézmosás

Hála a fogorvosoknak, azt már tudjuk, hogy a fogunkat legalább 3 percig kellene sikálni. De mi a helyzet a kézmosással? A legtöbben csak futtában, felületesen végzünk e művelettel, szinte csak a tenyerünket dörzsöljük meg. Elvben persze tisztában vagyunk azzal, hogy az ártalmas baktériumok a kezünkön gyűlnek össze a legnagyobb számban, és akadálytalanul fertőzhetik meg a szervezetet, ha a piszkos ujjainkkal ragadjuk meg a szendvicset vagy dörgöljük meg a szemünket.

Nemcsak a buszok fogantyújáról, de a munkahelyi telefonról is összeszedhetünk jó kis baktériumokat, vírusokat. Otthon elsősorban a takarítás, főzés, pelenkacsere, állatsimogatás a legkényesebb műveletek: ezek után mindenképpen érdemes betérni a fürdőszobába. Hozzáértők szerint a kéztisztítás alapos munkát kíván: először is vegyük le a gyűrűt és az órát, s egészen könyékig nedvesítsük be a kezünket. Ügyeljünk a szappanozásra, a kezeinket dörzsöljük össze erőteljesen, és minimum 20 másodpercen át mossuk a csuklót, a kézfejet és a tenyeret. Ne felejtsük ki egyetlen ujjunkat sem! A körmök alatti zugokból is keféljük ki a koszt, majd alaposan öblítsük le az egészet. Amennyiben nem jutunk folyóvízhez, használjunk antibakteriális szappant.

Ha elmélyedünk e témában, találunk olyan szabályokat is, melyek már-már a tisztálkodási mánia irányába terelnének minket. Nyilvános helyen például papírtörlővel érdemes elzárni a csapot, nehogy újra felszedjük a már lemosott baktériumokat. Kézsikálás után pedig sose érintsük meg a mosdókagylót, az ugyanis fertőzött lehet – ám ha mégis hozzáérnénk, kezdjük elölről a műveletet.

Mielőtt legyintenénk, elevenítsünk fel, hogyan is derült fény a XIX. században arra, hogy életek múlhatnak egy kézmosáson. Semmelweis Ignác a bécsi klinikán oktató barátja halálának körülményeit kutatja, amikor rájön, hogy ugyanaz a kór okozta ezt a halálesetet is, mint ami a gyermekágyi lázat. Kideríti, hogy a szülő nők sokszor végzetes betegségét maguk az orvosok okozzák, mégpedig azzal, hogy miután boncoláson vesznek részt, a kézfertőtlenítéssel nem törődve keresik fel a szülészeti osztályt, s vizsgálják meg a várandós asszonyokat.

Miután Semmelweis kötelezte kollégáit arra, hogy klórmeszes vízben fertőtlenítsék a kezüket, lecsökkent a gyermekágyi halálozás. A szülészek kezdetben elutasították a túl egyszerűnek látszó felfedezést: korábban ugyanis misztikus okokkal – például a leányanyák bűntudatával – magyarázták a gyermekágyi lázat. Ha Semmelweis doktor nem vette volna komolyan a kézmosást, ma nem neveznénk őt az anyák megmentőjének…