A gyilkosok pártján áll mindenki

Kérnek leírást egyikükről? Van egy farka – talán nem meglepő. Sőt fejrésze is – még ez sem furcsa. Az már inkább, hogy hatszögletű. A módszerükről pedig legyen elég annyi, hogy rátapadnak az áldozatra, belefúrják magukat, majd agresszív módon megsemmisítik. S hogy miért drukkolunk mégis nekik? Mert nem szeretjük a szalmonellát, a liszteriózist, a gyomorfekélyt, a szepszist és a gyümölcsfákat tönkretevő tűzelhalást se. Márpedig az ilyen betegségeket okozó baktériumokat ölik meg. Kik is ők valójában? Hát a vírusok – azokon belül is egy olyan alcsoport, amelynek tagjai az emberi szervezetre ártalmatlanok. Kizárólag a baktériumok retteghetnek tőlük.

Mostanában különösen, mert létrejött ez a pécsi kutatóközpont, ahol dr. Kovács Tamás vezérigazgató-helyettes próbálkozik a majdnem lehetetlennel: elmagyarázni a kétes mikrobiológiai alapokkal rendelkező újságírónak, mi folyik itt valójában. Inkább mutassa, kérem, de baj van: amivel itt foglalkoznak, az nem látszik – hiszen a vírusok nagyon kicsik. Olyannyira, hogy a nagyító, ami őket borsószem méretűvé varázsolná, engem egész pontosan harmincnégyezer méteresre növesztene. Nem könnyű hát az új létesítmény tíz új munkatársának a feladata: többek közt megtalálni – vagy, ahogy itt mondják: izolálni –, mely vírus pusztít el egy adott, káros baktériumot. Az eredmények azonban kecsegtetők: a tűzelhalásért felelős baktérium vírusát – szaknyelven bakteriofágját – már azonosították, sőt készítményt is gyártottak belőle. További nyolc baktérium ellenszerén pedig most dolgoznak.

Rossz hír ez a baktériumokon túl az antibiotikumok gyártóinak is, mert ezek az új, biológiai alapú baktériumölő készítmények ronthatják piaci esélyeiket. Mellékhatásuk ugyanis nincs, és a rezisztencia réme sem fenyeget többé: amint módosítja magát a baktérium, hogy ellenállóvá váljon ellenszerével szemben, úgy módosul a vírus is. Ezzel biztosítja a hatékonyságot – és a kutatók folyamatos munkáját, az új vírust ugyanis újból izolálni kell. Ám ez nagyságrendekkel olcsóbb, mint új antibiotikumot kifejleszteni. A baktériumok és vírusok küzdelme tehát örökös.

Úgy látszik, az enyém se fejeződött be: most, hogy nagyjából megértettem a fágterápia lényegét, kiderül, mindezt – a világon elsőként – nanokutatással ötvözik. Azaz a kinyert vírusokat még apróbb részekre szedik, és azok baktériumölő hatását tovább erősítik. Erről szól a hír: a na¬notechnológiát és fágterápiát ötvöző na-nofágterápiás központ épült Pécsett, biotechnológiai fejlesztés keretében, 434 millió forintból. De ha ezzel kezdem, vajon végigolvassa-e?