A sas nem tud verebet csinálni – viccelődnek sokszor a büszke apák, mondván, nekik két kis „kandúrt” szült az asszony. Mások meg mindent megadnának egy szép kislányért. A születendő gyermek nemét meghatározó „bombabiztos” praktikákban nincs hiány. Egyesek a Holdat fürkészik, mások a naptárt, de tudományos és vicces ötletek is kínálkoznak…
Kép: Várandós terhes állapotos babát váró kismama Juci hasa köldök 2011.04.26. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter
Eleink is próbálták kiagyalni, hogyan nemzhetnének fiút. A szájhagyomány szerint sikert ígért, ha a légyott előtt a leendő apa legurított egy pohárkával a somlói juhfarkból. A legenda úgy szólt, hogy a Somló-hegy környékén gyakoribb a fiús gyermekáldás, ezért a Habsburg uralkodók is juhfark bort kortyoltak a nászéjszakán. Meglehet azonban, hogy e mesét egy borissza helybeli ötölte ki… A történelemben sok galiba fakadt abból, hogy azt hitték, csak az asszonyok jóindulatától függ a magzat neme. Ijesztő, de a napokban is megtörtént, hogy egy afgán nőt azért fojtott meg a férje, mert az áhított fiúcska helyett kislánnyal ajándékozta meg. S ha tudná, hogy mindez a férfin múlik…
Szerencsés volna, ha a sokadik gyermeket vállaló szülők megválaszthatnák a születendő utód ne¬mét. Így többet szülnének a nők, s például a fiús apák kipróbálhatnák, milyen lányt nevelni – véli Czeizel Endre orvos-genetikus. Az orvosok ugyanis képesek rá, hogy a nagyméretű X nemi kromoszómát tartalmazó spermiumokat megkülönböztessék a kisebb Y kromoszómát hordozóktól. Egy amerikai módszer szerint az ondósejteket megfestik, így a fiút eredményező Y kromoszómásak fényleni kezdenek, a lányos, X-esek pedig sötétek maradnak. Miután a kétféle spermium jól elkülöníthető, nagy valószínűséggel a kívánt nemű embrió foganhat – igaz, mesterséges megtermékenyítéssel. Ezt a módszert már több országban engedélyezték, nálunk azonban büntetendő, ha az orvos ilyesmivel próbálkozik. Az sem tabu külföldön, hogy az anyai vérből a 6–8. héten megállapítsák, milyen nemű a magzat. Ám a borúlátók szerint megeshet, többen is megszakíttatják azt a terhességet, amely nem a kívánt nemű utódot ígéri.
A divatos praktikák sora végtelen: a kismamák közül sokan fürkészhetik az eget, mivel az úgynevezett Jónás-naptár szerint a nő akkor a legtermékenyebb, amikor a Hold éppen úgy áll, mint a születése idején. E módszert állítólag egy babilóniai kőtáblán olvasható szövegből mentették át a mába, ám a nőgyó¬gyászok többsége babonának tartja. Máshogy működik a kínai fogantatási naptár, melyre több száz éve esküsznek. Azon a feltételezésen alapszik, hogy az anya életének bizonyos szakában csak fiút, máskor csak lányt tud szülni. Így elég lenne számolgatni, s nem az ultrahangos vizsgálaton kellene izgulni, hogy mije van a kicsinek. (Megsúgom, magam is megnéztem a táblázatot: 30 évesen az augusztusi teherbe esés lányt ígért – viszont fiam született.)
A kínaiak számára e kalendárium azért is fontos lehetett, mert az évezredes hagyomány szerint náluk a fiú számított vágyottnak, míg a lány kenyérpusztítónak, ingyencselédnek. Ennek mára az a szomorú következménye, hogy Kínában nőhiány alakult ki, és Indiával egyetemben néhány évtizeden belül „agglegény¬országnak” számítanak majd. Természetes körülmények közt 100 lánygyermek mellett 104 fiú jön világra. A szelekció miatt azonban egyes népeknél ötödével vagy akár harmadával is több fiú születik, így végül megbomlik a nemek aránya. Egy Nobel-díjas ázsiai közgazdász például már két évtizede arra figyelmeztetett, hogy 100 millió nő hiányzik Indiából. Sokan találgatják, az erősebb nem hogyan oldja meg ezt a kínos problémát: megeshet, hogy nőrablásra vetemednek, netán divatba jön a többférjűség...
VERSENYFUTÁSBAN
Az aktus sikere állítólag az időzítésen múlik. Méghozzá azon, hogy az Y kromo¬szómával bíró, gyorsabb spermiumok érnek-e előbb célba, azaz a petesejthez, vagy a nagyobb túlélő, de lomhább mozgású X kromoszómával rendelkezők – ez utóbbi esetben leányzó fogan. Így ha a szerelmes éjszaka telibe találja a peteérést, nagyobb az esély a fiúra. Egy másik elmélet szerint az őszi hónapokban, főleg októberben fogan több fiúcska – úgyhogy lehet kísérletezni…
Holland kutatók szerint az sem mesebeszéd, hogy a táplálkozás befolyásolja a teherbeesést. Ha igazuk van, akkor a sószegény, kalciumban és magnéziumban gazdag diéta – a gyakori nemi élettel kiegészítve – inkább leányra „hajlamosít”. Így sok joghurtot, sajtot, zabpelyhet, babot és lazacot egyenek azok a hölgyek, akik rózsaszín baba¬holmikra vágynak. Ellenben akik halványkék tipegőt választottak, bátran sózzanak, mivel a nátriumban és káliumban gazdag étrend nagy eséllyel eredményez fiút. Náluk kerüljön az asztalra hal, gomba, spenót, sok friss gyümölcs. Az apák menüje állítólag nem hat a babára, így az urak vígan falatozhatnak bármit.