Mi is az uzsora?

Egy házaspár fia tartozást halmozott fel. Hogy megadja a kölcsönt, máshonnan vett fel hitelt, s ezúttal már a szülők háza lett lekötve biztosítékul – ám ezt a kölcsönt sem fizette vissza a fiú. A szülők ekkor ahhoz fordultak, aki az első kölcsönt nyújtotta: hárommillió forintot kértek tőle, hogy kifizessék a fiuk tartozását, hogy a másik hitelező ne vigye el a fejük fölül a házat.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2012. 09. 26. szerda2012. 09. 26.
Mi is az uzsora?

A szerződésbe hatmillió forint kölcsönt írtak, és kötöttek egy opciós szerződést is, mely szerint amennyiben nem fizetnek, a kölcsönadó vételi jogot szerez a házra. A kölcsönre „havi 20 százalékos törvényes” kamatot számítottak fel. Ezt a hitelt sem fizették vissza az adósok. Ezután is születtek szerződések, amelyekben már 11 milliós adósságot írtak, illetve azt, hogy ennek fejében a kölcsönadó él az opciós jogával, és ennyiért megveszi a szülők házát.

Végül a kölcsönt kérők pert indítottak, azt állítva, hogy az alperes velük uzsorás szerződést kötött, ezért az semmis. Hárommilliót kaptak kézhez, ez először hatmillióra nőtt, aztán tizenegyre, a havi 20 százalékos kamat pedig egyértelműen aránytalanul magas. A kölcsönadó viszont úgy magyarázta a történteket, hogy valóban hárommilliót adott csak át, de a szülők átvállalták a fiuk korábban felhalmozott adósságát is, ezért tartoztak összesen 11 millióval. A szerződésbe azért írtak kevesebbet, hogy kevesebb illetéket kelljen fizetni.

Uzsoráról akkor beszélhetünk, ha az egyik szerződő fél a másik helyzetének a kihasználásával köt arra nézve aránytalanul hátrányos szerződést. Itt emellett szólt az összeg állandó emelkedése, a havi 20 százalékos kamat, illetve az, hogy a felperesek kiszolgáltatott helyzetben kérték a kölcsönt, hiszen különben a másik hitelező vitte volna a házukat. A korábban a fiúnak nyújtott kölcsönről nem volt papír, vagyis azt nem lehetett bizonyítani, hogy az ő tartozása mennyi volt. A kamatról a kölcsönadó azt mondta, hogy az elírás a szerződésben, az akkori törvényes kamat évente volt 20 százalék, ezt alkalmazták.

A bíróság azért fogadta el a kölcsönadó érveit, mert a felek utólag több szerződést is kötöttek, melyekben az adósság összege már 11 millió forintként szerepelt. Az is kiderült, hogy jóval a hárommilliós kölcsön átadása után kötötték a kölcsönszerződést, vagyis ekkor a felpereseknek már nem kellett bármit aláírniuk, hiszen a pénzt megkapták. Az uzsoraszerződés szabályait ezért nem lehetett alkalmazni, vagyis a szerződés érvényes volt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek