Elfelejtünk írni?

Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja meg: ön mikor írt utoljára folyóírással, ahogyan az iskolában tanulta? Üzenetet, feljegyzést, szerelmes levelet, akármit. Ugye, hogy mind ritkább szokása?

Család-otthonHardi Péter2012. 10. 16. kedd2012. 10. 16.
Elfelejtünk írni?

 A tendencia világszerte terjed, egyre kevesebbet írunk kézzel. Pedig az írásnak sok ezer éves kulturális hagyománya van, kár volna elfelejteni.

Mikorra nyúlik vissza az emberiség történetében az írás tudománya? Az attól függ, mit tartunk írásnak. Mert ha már a barlangok rajzait is, akkor úgy 25 ezer éves kincsünk. A rajz és az írás ugyanis kezdetben vélhetően nem vált el egymástól. Idézzük csak magunk elé az egyiptomi hieroglifákat. Látunk benne ragadozó madarat, embert, skorpiót meg mindenféle ákombákomot. Az írás kialakulásában ez utóbbiak jelentettek döntő változást. Szükség volt rájuk, hiszen az ember már nemcsak tárgyakban gondolkodott, hanem fogalmakban is, amit lerajzolni ugyancsak nehézkes. Mit tehetett hát? Zseniális ötlete támadt: a szótagokat, hangokat rögzítette egy-egy jellel.

A sumérok egyből kétezerrel. Ezeket pálcákkal nyomták a nedves agyagba, a táblákat pedig kiégették. Nem valami szapora munka, de hát nem is siettek sehová, s különben is, csak azt jegyezték fel, amit igazán fontosnak tartottak. Például, hogy befizette-e már az adót a földműves… A Közel-Keleten évezredeken keresztül a sumérok írása lett a diplomáciai levelezés nyelve is. Csupa olyan dologra használták, ami nélkül nem működik az állam. Mert ennek a kialakulása ugyancsak erőteljesen hatott az írásbeliségre – és viszont. Megörökítették továbbá uralkodóik dicső tetteit és feljegyezték az eposzukat – vagyis az eredettörténetüket –, amelyet Gilgameshez kötöttek. Ugyanis az állam hosszú távon a kollektív emlékezet nélkül sem maradhat fenn.

Ez a gondolatmenet azonban messzire vezetne, mi most maradjunk csak az írásnál. Kétezret említettem: ennyi jelet használtak a sumér írnokok. Kétségtelenül sok ez, fölösleges is, hát lecsökkentették 600-700-ra.

Ahogy terjedt az ékírás az akkádok, asszírok, hettiták között, úgy egyszerűsödött. Az ugaritiak már megelégedtek 31 jellel, amivel gyakorlatilag csak a hangokat jelölték. Milyenek voltak ezek a jelek? Tulajdonképpen a végletekig egyszerűsített rajzok. Minden rajz egy-egy hangot jelölt: azt, amivel a szó kezdődött. A magánhangzókat azonban még nem jelölték, mint ahogy a föníciaiak, majd a zsidók sem, akiknek az írásbelisége az újabb kutatások szerint szintén az ugaritiaktól eredeztethető. A magánhangzók jelölése a görögök találmánya, ők ugyancsak az ugaritiaktól vették át az írást. A rómaiak tőlük már készen kapták az ábécét, csupán – etruszk hatásra – némileg változtattak rajtuk. A szlávok ábécéjét Cirill és Metód a görögökéből formálták, ami érthető, hiszen a keleti, bizánci rítusú kereszténységet követték.

Mindannyian tudjuk, hogy sokkal több a nyelv, mint amennyi az írásmód. Az esetleg már kevésbé tudatosult, hogy a nyelvek egy részének egyáltalán nem alakult ki az írásbelisége. Nyelvekből körülbelül hatezret számlálnak a tudósok – közülük éppen háromezernél kevesebben beszélnek –, írásos nyoma azonban csupán a töredékének lelhető fel. Hogyne, hiszen állama sem létezik többnek 200 népnél, az írás széles körű ismerete pedig a modern kor kiváltsága. Korábban csak a tudományokat is művelő papok és írnokok gyakorolták. A parasztságnak nem volt rá szüksége, az uralkodók pedig megfizették az írástudókat.

Európában a helyzet a XVI. században, a protestantizmus terjedésével változott. Az új egyházak ugyanis megkívánták híveiktől a Biblia rendszeres olvasását – az írást azonban nem… Az általános népoktatás alapjait – benne az írástudást – Mária Terézia fektette le, kötelezővé pedig a kiegyezést követően lett.

Manapság a világon egymilliárd ember nem tud írni. Vannak, akik szerint nem is érdemes megtanulniuk, hiszen a számítógépek úgyis átveszik a folyóírás szerepét. Mint ahogy az Egyesült Államok 42 államában már nem kötelező a folyóírás megtanulása – viszont a tízujjas gépelésé a számítógépeken igen. Ez lenne tehát a jövő?

Lehetséges, ám ne felejtsük, a folyóírás nem csupán azért hasznos, mert így egy cetlire is rá tudjuk firkantani, mit kell vásárolnunk a sarki fűszeresnél. A folyóírás, mint ahogy a rajzolás is, a kisgyermek kézügyessé¬gét is fejleszti. Az írásra tehát nem csak önmagában az írás miatt van szükség – mint ahogy a matematikát sem csupán a számolás érdekében, hanem a logikus gondolkozás elmélyítésének szándékával is tanuljuk. Az írástanítás elhagyásával a gyerekek is sutábbak lehetnek.

És még valami, ami a folyóírás mellett szól: a világon mindmáig sok százmillió ember nélkülözi az elektromosságot, ami nélkül pedig nem létezik számítógép sem. Számukra tehát egyelőre bizonyosan marad a papír és a ceruza.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek