Pompás őszi virággömbök

Mint volt kezdetben Japánban és Kínában, ahol régről nagy a kultusza, és – ha hihetünk a krónikásoknak – már több mint 2500 éve nemesítik. Ott ugyanis erőt és hosszú életet adó csodás gyógyhatás híre is társult a krizantémhoz. Egykor még bort is készítettek belőle (mivel a növény kellemetlen ízű és illatú hatóanyagot – piretrint – tartalmaz, alighanem csak a nagyon elkötelezettek ihatták, a többiek maradtak a jól bevált szőlőbornál). Virágának gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatását a mai tu-domány is igazolta. Fanyar ízű szirmait saláták ízesítésére is használják.

Napjainkban se szeri, se száma fajtáinak, amelyek küllemben, színben, formában, méretben egészen különbözőek lehetnek. Kis bokros, cserepes változataik különösen népszerűek, piacokon és virágboltokban egyaránt kaphatók. Lehetőleg bimbósan vásároljuk a töveket, hogy hosszabb ideig gyönyörködhessünk virágpompájukban. De kiültethetjük a kertbe is, s mivel a fajták zöme télálló, a töveket lombtakarással jó eséllyel megvédhetjük a fagyoktól. Az elszáradt részeket majd csak tavasszal, az új hajtások megjelenésekor vágjuk vissza erősen (majdnem tövig). A tenyészidő során a fejlődő kis bokrokat ápoljuk, gondozzuk, környezetét tartsuk gyommentesen, s várjunk türelemmel októberig, hiszen tudjuk: a krizantém az ősz virága. Arra azonban készüljünk fel, hogy növényünk már nem lesz majd olyan szép, tömött és egyöntetű virágú, mint a mostani. De legalább a mi nevelésünk.