Újra repül a páva a Duna Tv-n!

A korosabbak még emlékeznek rá, hogy a Röpülj páva tévéadások után népdalokat dúdolt az ország. A hatvanas évek végétől négyszer rendezték meg e népzenei vetélkedőt, mely akkora népszerűségnek örvendett, hogy hatására számtalan pávakör alakult. A Duna Tv-n újjáéledt a hagyomány.

Család-otthonPalágyi Edit2012. 10. 25. csütörtök2012. 10. 25.

Kép: Budapest, 1981. március 9. A Hollókői asszonykórus énekel a Magyar Rádió és Televízió Röpülj Páva népdalversenyének döntőjében a Pataki István Művelődési Központban. MTI Fotó: Friedmann Endre, Fotó: Friedmann Endre

Újra repül a páva a Duna Tv-n!
Budapest, 1981. március 9. A Hollókői asszonykórus énekel a Magyar Rádió és Televízió Röpülj Páva népdalversenyének döntőjében a Pataki István Művelődési Központban. MTI Fotó: Friedmann Endre
Fotó: Friedmann Endre

Amint nyelvet nem cseréltünk ezer év alatt, zenénk ősi gyökereit sem hagytuk el – mondta egykor Kodály Zoltán. Ezzel a mottóval és Fölszállott a páva címmel hirdetett idén népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyt az MTVA, a Duna Tv és a Hagyományok Háza. Ebből az apropóból idézzük fel a múltat, lássuk, mi volt a hajdani „pávakultusz” titka!

– Egyetlen adást ki nem hagytunk volna a televízióban, olyan elementáris erővel megfogott a Röpülj páva. Ez a műsor azért is lehetett olyan népszerű, mert a huszonnegyedik órában mentett meg egy feledésre ítélt, elveszőben lévő népi kultúrát. Márpedig a magyar ember a szomorúságát, örömét, bánatát mindig dalba foglalta. Kevesebbek lennénk, ha ezek a dalok elenyésztek volna – emlékszik vissza F. Molnár Gabriella, aki több pávakört alapított, illetve irányított. Volt honnan tanulnia: édesanyja erdélyi székely, az édesapja matyó volt, tőlük hallotta a legszebb népdalokat, balladákat. Lassan húsz éve ő vezeti az idén negyvenesztendős Egri Csillagok Népdalkört, és nemrég jelentette meg Édesanyám rózsafája című könyvét, melyben a népzenei vetélkedés nyomán indult országos mozgalomról is ír.

„Ez úgy történt, hogy vót ez a Vass Lajos vezette Röpülj páva verseny, osztán nekünk nagyon megtetszett. Tugyuk, hogy elindult az országban egy nagy pezsgés, mindenki pávát akart alakítanyi. Itt, a faluban 1972-ben Eged Mari néni a férjivel szólt többeknek, hogy alakítanyi kéne egy pávás csoportot” – így emlékszik vissza a könyvben az Egri Csillagok alapító tagjainak egyike. Vitai Sándor egyébként a nyolcadik X-ben jár, de a dalos kedve ma is töretlen.

A csoport nem közvetlenül Gárdonyi bajvívóiról kapta a nevét, hanem az egri téeszről, amely állítólag olyan jó „keresztapa” volt, hogy állandóan utaztatta a „pávásokat”. Busszal mehettek a Balatonhoz meg a szocialista tábor országaiba, cserébe az volt a dolguk, hogy előadjanak egy-egy dalcsokrot a téesz rendezvényein. Később a szövetkezeti pávakörök alól kicsúsztak a megszűnő téeszek. Így a művelődési központ fogadta be a hat aranyminősítéssel, fesztiválnagydíjakkal és Arany Páva-díjjal büszkélkedő egri együttest is.

A Mária jelenéséről is ismert településen, Szurdokpüspökiben szintén lelkesen nézték a Röpülj pávát. Olyannyira, hogy a falu két táborra szakadt: az egyik fele ragaszkodott hozzá, hogy ők, a Mátra lábánál élők is alakítsanak pávakört, a másik fele pedig élcelődött a fura ötleten. Végül a dalos hagyományokhoz ragaszkodó asszonyok győztek – ők bírták jobban hanggal. Megnyerték a férfiakat is az ügynek, belőlük lettek a citerások. A kétkedőknek pedig ezzel a rigmussal fogták be a száját: „A szép népviseletet felvesszük mi magunkra, / Aki minket kigúnyol, törje ki a nyavalya.”

F. Molnár Gabriella kijárt hozzájuk, beállt közéjük énekelni, olyan lelkesen gyakorolta a tájszólásukat, hogy palócosan káromkodni is megtanult. Kezdetben ugyan felrótták neki: túl vékony, hogy állna rajta a püspöki bőszoknya?! Úgy tartották ugyanis, az asszony úgy szép, ha stramm, ha erős. „Ollyán, mint a kőttes kálacs!”

Vass Lajost személyesen ismertem, egy palóc táborunkba meg is hívtam. Nagy tudású, de közvetlen ember volt, valódi őserő és elhivatottság áradt belőle – magyarázza Gabriella. Dalostársaival együtt ő is hiszi, amit Szent Ágoston mond, hogy az ének kétszeres imádság.

DALRA FAKADT A KÖZÖNSÉG IS

A népzenei vetélkedés házigazdája
Vass Lajos (1927–1992) volt, akit a nemzet karnagyának is neveztek.
Életműve elismeréseként 2007-ben neki
és az általa gondozott Röpülj Páva mozgalomnak ítélték oda a Magyar Örökség-díjat. Poroszlói földművescsaládból indult el a zenei pályán, s otthonról is hozta az örökségét, édesapja ugyanis nótafa volt, a népművészet mestere. Miután a Debreceni Református Kollégiumban tanítói és kántori oklevelet szerzett, egyenes útja vezetett a Zeneakadémiáig, ahol lediplomázott. Szülőfalujába később folklórkincset gyűjteni is visszatért,
s ő alapította a poroszlói népdalkört.
A pályája csak eztán írt le egy jókora kanyart. Az 1956-os forradalom napjaiban ugyanis a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesével épp Kínában turnéztak, s hazafelé menet Moszkvában kellett volna fellépniük. Csakhogy ők ezt megtagadták. Nagy árat fizettek érte: az együttest feloszlatták, a karnagy pedig két éven át állás nélkül tengődött.
Később a találó nevű Acélhang férfikart vezette, majd három évtizeden át
a Vasas Központi Művészegyüttes Vegyeskarának volt vezető karnagya.
Arra törekedett, hogy továbbadja a kodályi örökséget, és a tévé jóvoltából a népzene prófétája lehetett a saját hazájában.
Miután elindult a Röpülj páva, melynek
ő volt a zenei házigazdája, olyan szenvedéllyel „dirigálta” a műsort,
hogy még a közönséget, sőt a képernyő előtt ülőket is megénekeltette. A járókelők pedig újra népdalokat fütyörésztek.

SZÉKELY LÁDAFIA. A Röpülj páva nyertesei közt emlegethetjük például a Hollókői Asszonykórust, a szólisták mezőnyében pedig Faragó Laura, Dévai Nagy Kamilla, Szvorák Kati nevét ismerhette meg az egész ország. Az 1978-as vetélkedésen a Tolna megyében élő bukovinai székelyek arattak elsöprő sikert. Az Izményi Székely Népi Együttes tagjai nemcsak a hajdani népviseletüket húzhatták elő a ládafiából, de megmutathatták a székely öntudatukat, nagyapáik dalait és ízes beszédét. Egy agyonhallgatott népcsoport kapott nyilvánosságot így: elsőként a lakodalmas népszokásokból – ládapakolás, menyasszonykontyoló – adtak ízelítőt, majd eljátszották, hogyan kényszerültek elmenekülni 1944 őszén Bácskából Magyarországra. Egy öreg székely így szánta rá magát a menekülésük színpadi bemutatására: „Meg kell mutassuk, hogy min mentünk keresztül, és még most es talpon vagyunk. Csak a szűnek lesz ez erőst nehéz.” A vetélkedő után a Tolna Megyei Népújság lelkendezve számolt be róla, hogy a székelyek a döntőben a legmagasabb pontszámot kapták a zsűritől, és az 500 ezer közönségszavazatból is több mint 190 ezret megszereztek. Övék lett a közönségdíj és a fődíj is, ami egy modern panorámás Ikarus „pávabusz” volt.

SZURKOLJUNK ÚJRA!

A vadonatúj, Fölszállott a páva versenyre a teljes magyar nyelvterületen tevékenykedő, 16 és 35 év közötti, amatőr népzenei és néptáncszólisták, illetve együttesek jelentkezhettek. A területi előválogatók – 360 produkció, mintegy 2000 versenyző részvételével – szeptember 8-án fejeződtek be, a helyszíni felvételekből készített összeállításokat a nézők október 6. óta láthatják a Duna műsorán. Az elődöntők, ahová a zsűri majd’ félszáz műsorszámot javasolt, november 3-tól indulnak, Novák Péter és Herczku Ágnes műsorvezetésével.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek