Még a szakértők sem képesek kiszűrni a brutális gyilkosokat

Akad olyan, aki a pszichés állapota miatt valóban nem büntethető, míg mások tettét mi nem tudjuk ép elmével megérteni. Nincs az a szakember, aki képes lenne száz százalékban kiszűrni az erőszakos bűncselekményre készülőket - ismeri el dr. Fodor Miklós igazságügyi elme- és drogszakértő.

– Csakis azért kérem, idézzünk fel néhány sokkoló bűnügyet a közelmúltból, hogy gyors statisztikát készíthessünk az elkövetők elmeállapotáról. Pár nappal ezelőtt megtalálták a brutális kegyetlenséggel megölt 11 éves Szita Bence holttestét; egykori nevelőanyját gyanúsítják azzal, hogy két hajléktalant felbérelt a gyilkosságra.
– Ilyen rendkívüli esetekben elrendelik az elkövetők elmeszakértői vizsgálatát. P. Erika saját bevallása szerint sosem állt pszichiátriai kezelés alatt. Ha ez igaz, és emellett bebizonyosodnak a vádak, még elkeserítőbb a történet.

– A szeptemberben domonyvölgyi gyilkosként elhíresült S. Márk beismerő vallomásában arról beszélt, hogy többször vásárolt és az elkövetéskor is fogyasztott egy Penta nevű kábítószert. Tettét azzal indokolta, hogy a halálra szurkált fiatal nő elrabolt kocsijának árából akarta a drogtartozását rendezni.
– A szakértő a 18 éves fiatalembernél is azt vizsgálja, hogy szenved-e valamilyen személyiségzavarban, illetve, hogy a kábítószer korlátozhatta-e tette súlyosságának felismerésében. De önmagában az a tény, hogy valaki drogozott vagy ivott egy bűncselekmény elkövetésekor, még nem mentesít automatikusan a felelősség alól. Sőt gépkocsivezetés közben kifejezetten súlyosbító tényező.

– Július 8-án Pécsen aljas indokból gyilkolták meg a 25 éves rendőrségi pszichológust, Bándy Katát; holttestét három nap múlva találták meg egy bokros területen.
– Itt már elkészült a szakvélemény: P. László büntetőjogi értelemben teljesen beszámítható, felelnie kell a tettéért – hiába derült ki, hogy ivott és drogozott.

– Nyáron ítélet született a pécsi egyetemi lövöldöző ügyében: jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, harminc évnél korábban nem szabadulhat. Szak¬¬értő szemmel ép elméjűnek találták, miközben a mi köznapi olvasatunkban „agyilag nem volt tiszta”.
– Értem, mire gondol. A nyomozás során kiderült, hogy a gyógyszerészhallgató – aki 2009. november 26-án megölte egyik csoporttársát és többeket súlyosan megsebesített – az előző napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, és az interneten olyan üzeneteket küldött ismerősének, hogy agydaganata van, fel fog fordulni, évek óta nem volt egy jó napja. Ha már beszámíthatóságról beszélünk, tisztázzunk két fogalmat: egy bűncselekmény során valakinek a tudatállapota lehet korlátozó vagy kizáró. Ha korlátozó elmeállapotot diagnosztizál a szakértő, a tettes kisebb büntetésre számíthat. Ha kizárót, az elkövető nem büntethető. Viszont ez utóbbi olyan súlyos elmebetegséget takar, hogy a tettes nem sétálhat el csak úgy szabadon a bíróságról, elrendelik a kényszergyógykezelését. A pécsi Gere Ákos esetében ez az enyhítő körülmény szóba se jöhetett, hiszen pontról pontra bebizonyították az előre kiterveltséget.

– Álljunk meg egy pillanatra a fegyvereknél. Egy májusban hatályba lépett új szabályozás szerint könnyebben szerezhetnek fegyvert a sportlövők és a vadászok. Talán jogos az aggodalmunk annak ismeretében, hogy számos esetben engedéllyel tartott lőfegyverrel követett el bűncselekményt a tu¬lajdonosuk. Ön szerint tanácsos volt enyhíteni a korábbi feltételeken egy olyan országban, ahol ennyi az indulat?
– Magam is vadászom, úgyhogy „belülről” is szemlélhetem ezt a világot. Az új fegyvertörvény szerint a tartási engedély visszavonásig érvényes, az alkalmasságot pedig hatvan év alatt ötévente, e korhatár fölött évente kell felülvizsgáltatni. Belátom, ezen időszakok alatt bármely, alapvetően normális ember személyisége eltorzulhat; ráadásul egy súlyos pszichés zavar, például egy családi tragédia okozta dep¬resszió kialakulásához néhány nap vagy hét is elegendő. Nincs az a pszichiáter, aki – még ha módja is lenne rá – száz százalékban képes kiszűrni az agresszióra készülő embereket. Mert ahogy megfelelő kezelés, gyógyszerelés mellett egy diabéteszes vagy egy gyomorbajos is lehet hosszú időn át tünetmentes, úgy egy elmebeteg is. Ugyanakkor be kell ismerjem, hogy találkoztam már súlyos alkoholbeteg és szellemileg teljesen leépült vadásszal, aki mégis alkalmassági tanúsítvánnyal bírt. Ez vagy a papírt kiállító háziorvos felelőtlenségéről, vagy a pszichiátria területén való járatlanságáról árulkodik…

– Két évvel ezelőtt Tényőn egy férfi kivégzésszerűen megölte két gyermekét és feleségét, a saját torkát pedig láncfűrésszel vágta el. Idén áprilisban Kulcson a 24 éves H. Csanád négy családtagjával végzett – őt beszámíthatatlannak mondták ki a szakértők, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kezelik. Felfoghatatlan, milyen kóros elmeállapot vezérelheti a „családirtókat”…
– Tartok tőle, hogy ezeket a tragédiákat nem lehetett volna megelőzni, feleslegesen hibáztatják magukat a szeretteik. Az ilyen típusú cselekményeknek nem logikus, hanem pszichiátriai magyarázatuk van. Az elkövetőkben munkálkodó téveszmék, félelmek, szorongások, féltékenység hallatlan indulatokat mozgósíthatnak, a hirtelen kirobbanás szinte elkerülhetetlen. Ha a családi viszonyok rendezettek, talán egy jó pillanatban rá lehet venni az illetőt, hogy forduljon orvoshoz segítségért, de az is elképzelhető, hogy az „elmebaj” emlegetésétől csak még ellenségesebbé válik.

– A családon belüli erőszak kapcsán gyakran szóba kerül, majdhogynem vérnek kell folynia ahhoz, hogy a rendőrség beavatkozzon. Mégis, mit tehetnek a rettegésben élők? Kényszeríthető valaki pszichés kezelésre?
– Kórházi felvétel alapvetően önkéntes alapon történik. Ezenkívül szakorvos beutalhat valakit, illetve közterületről bevihetik a zavartan viselkedő embert vizsgálatra – ha mégis tiltakozik a beteg a gyógykezelés ellen, három szakemberből álló bírói szemle dönt annak szükségességéről.

– Számomra aggasztó a gondolat, hogy például a kulcsi mészáros esetleg néhány év múlva gyógyultként távozhat. Jogos a félelmem?
– A társadalom azért izolálja a súlyos elmebetegeket, hogy tovább ne árthassanak. De az is igaz, hogy teljesen kiszámíthatatlan, mikor és mitől válik valaki – életében először vagy újra – erőszakossá. A kérdésére válaszolva: sajnos tudok olyan esetről, amikor a gyógyultnak nyilvánított beteg újra elkövetett valamilyen bűncselekményt.

– Meddig lehet valakit zárva tartani az elmeállapotára hivatkozva?
– A kezelések maximális ideje 2010 májusáig nem volt meghatározott, vagyis a gyógyulásig tartották az IMEI-ben az elítélt betegeket. A hatályos törvények szerint annyit kell az elítéltnek ott töltenie, amennyi börtönévet kiszabhattak volna rá. Erőszakos gyilkosság esetén, amelynél életfogytiglant is kaphat, legfeljebb húsz év lehet ez az idő. Bár az intézetet elhagyóknak továbbra is szedniük kell gyógyszereket, és havi rendszerességgel egy pártfogóval is találkoznak, először csak öt évvel a kezelés vége után vizsgálják, történt-e állapotukban érdemi javulás. A jövőre hatályba lépő új Btk. szerint ismét csak addig lesz bent tartható valaki, amíg „a kezelés szükségessége fennáll”. Vagyis, ha gyógyultnak nyilvánítják, az elítélt elhagyhatja az intézményt.

– A perek során a kényszergyógykezelés elérése gyakori védői taktika?
– Sok tettes, tévesen, úgy gondolja, majd ő kijátssza az orvosokat, merthogy pár évnyi gyógyszeres kezelést könnyebben kibír, mint a börtönt. Igen, valamennyire megvezethetőek az elmeszakértők is, de ritka a joggyakorlatban az az ítélet, hogy valaki egyáltalán nem vonható felelősségre. Számomra a tendencia a legfájóbb: a tornyosuló társadalmi problémák egyre több pszichés megbetegedést szülnek, és a nagy számok törvénye alapján közülük mind több torkollik erőszakba. Ma már az ép elméjűekben sem bízhatunk, hiszen bűnöző csoportok beszámíthatatlannak minősülő Alzheimer-kóros időseket használnak fel nyerészkedésre, csalásra szolgáló cégek alapítására – így mindenki megússza…