Ön betegesen rendmániás?

Ha valaki szereti a rendet és igényes a környezetére, még nem jelenti azt, hogy tisztaságmániás. Ám amennyiben az illető naponta több órát tölt a nem létező porcicák üldözésével, s napjában többször is letörli a bútorokat, már betegségről beszélhetünk.

Család-otthonSzabó Enikő2012. 11. 15. csütörtök2012. 11. 15.

Fotó: Németh András Péter

Fotó: Németh András Péter

HASZNOS BAKTÉRIUMOK
Egy új tanulmány szerint csupán mítosz az a széles körben ismert elmélet, mely szerint a túl sok erős, fertőtlenítő hatású tisztítószer használata felelős a gyakori allergiás és asztmás megbetegedésekért. Kutatók szerint az allergia és a gyulladásos megbetegedések egy¬¬re növekvő száma azzal magyarázható, hogy az idők folyamán fokozatosan elvesztettük az érintkezést azokkal a mikrobákkal, melyekkel régebben „napi kapcsolatban” voltunk. Ez a folyamat napjainkban jelentősen felgyorsult a modern életmód – az étrend megváltozása, a környezetszennyezés – és a stressz hatására.

Talán mégsem kellene kétnaponta kisikálni a mosdót és a zuhanyfülkét – gondolkodom a rendelőben, miközben a doktornőre várva beleolvasok a szakmai folyóiratokba. És biztos erős túlzás, hogy hetente többször is porszívózok, holott kisgyermek és kutya sincs a családomban. Aggódni kezdek: akkor én már tisztaságmániás vagyok?

– Nem hinném – nevet Bódi Emőke pszichiáter. – Bár nehéz megállapítani, mikor válik a rendszeretet kényszerbetegséggé, a tünetek önmagukért beszélnek. A nők többsége szeret úgy indulni a munkába, hogy otthon mindent rendben hagy. De ha valaki csak úgy képes elmenni hazulról, hogy előtte alaposan kitakarítja a lakást, az már gyanús. Vagy mondhatok másik példát is: étkezés előtt alaposan kezet mosni teljesen rendben levő dolog, ellenben naponta többször is fertőtleníteni a kezünket – az már kóros.

A tisztaságmánia kényszerbetegség, amelytől a lakosság mintegy két százaléka (főként nők, de egyre több férfi is) szenved. Ők naponta egy óránál is többet fordítanak környezetük rendbetételére vagy a testi higiéniára. A racionalitás elvész, a betegek a képzelt tökéletességre törekszenek. – Nem bíznak magukban, nem hiszik el, hogy amit csinálnak, az jó, így gyakran depresszió is társul betegségükhöz – mondja a szakember. – A háttérben többnyire valami mélyen elnyomott szorongás áll, a lelki harmónia hiánya. A súrolás pótcselekvés, mellyel a fölös energiát, az agressziót levezethetik. Egy kis önámítás is van a dologban: „Ha a lakásomat rendben tudom tartani, akkor az életemet is.” A gond az, hogy így a valódi problémára nem figyelnek eléggé, sőt még több bajt okoz a viselkedésük: nem jut elég idő a családra, a barátokra.

Tisztaságmániás bárki lehet, aki elveszíti a kontrollt az élete felett. A legveszélyeztetettebbek a kamaszok és a fiatal nők, illetve a depressziósok. Jó hír: aki felismeri a tüneteket, akár maga is megoldhatja a problémát. Többnyire azonban szükséges az orvos segítsége ahhoz, hogy a betegek tudatos cselekvéssel – sportolás, hobbi, családdal töltött idő – leküzdjék a mániájukat. A sorstársakkal való rendszeres találkozás is jótékony hatású lehet: ugyanis a másikban könnyebb meglátni saját beteges viselkedésünk visszásságait…

Ezek is érdekelhetnek