Téli tippek az egészségért

Víz a bőrben
Szélben, hóban, fagyban mindenki jobban félti az arcbőrét, mint máskor. Sokan érzik úgy, hogy a kiszáradást-kipirosodást megelőzhetik, ha a szabadba kilépés előtt hidratáló krémmel kenik be a sehogy sem védhető felületeket. Ám a hatás éppen ellenkező: a bőrben lévő víz megfagy! Ezért aztán zsíros-olajos kencéket érdemes használni. Erősebb hidegben pedig az arcbőr alkalmankénti megdörzsölése segít, ami a mélyebb rétegekben is élénkíti a vérkeringést, s ezzel a megdermedés ellen hat.

Csak a nyakra
Ne tegyük a sálat a szánk elé, mert a hidegben a kilélegzett nedves levegő a nyakravaló belső felén páraként lecsapódik, s így a belélegzett levegőt hideg nedvességgel „dúsítja” fel. Ez a hideg és párás levegő pedig könnyen vezethet megfázáshoz, amitől pedig eredetileg szerettük volna megóvni a torkunkat.

Lázban égve
A hőemelkedés, majd a láz biztos jele annak, hogy valami nyavalya kerülget bennünket, ám mégsem kell 37 Celsius-fok felett mindjárt lázcsillapítóért feltúrni a házi patikánkat. A láz ugyanis azt jelzi, hogy szervezetünk hadiállapotba lépett a kórokozókkal. A megemelkedett hőmérséklet akadályozza a vírusok és baktériumok szaporodását, miközben immunrendszerünk védőárkok sűrű hálózatát ássa. Ha túl hamar és erőteljesen kezdünk a láz visszaszorításába, éppen testünk természetes védekező mechanizmusát akadályozzuk meg, hogy jól végezze a dolgát. Néhány órán vagy egész napon át is képesek vagyunk elviselni a gyógyító láz okozta kellemetlenségeket. Hogy aztán mikor kell elkezdeni testünk hőmérsékletének csökkentését, az kinél-kinél más és más értékeknél következik el, ám igazából akkor érdemes közbeavatkoznunk, ha 24 óra elteltével is tartósan 39 fok fölötti a beteg láza. Ekkor jöhet az állott vizes borogatás, a hűtőfürdő, az izzasztó bodzatea (az izzadás akadályozza a láz emelkedését), majd a lázcsillapító tabletta.