Tízmilliárdos kutyabiznisz

A múlt héten a kutyatenyésztők között zajló törzskönyvháborúról olvashattak Egyperces rovatunkban. A 15 éve tartó küzdelem talán a végéhez közeledik. (Erre persze nincs garancia, már az is jelentős fordulat, hogy legalább a szándék reménye felsejlett…)

Család-otthonSzücs Gábor2013. 01. 18. péntek2013. 01. 18.
Tízmilliárdos kutyabiznisz

Túl a presztízsérdekeken, túl az esetleges politikai, kormányzati szándékokon, ahogy ez majd’ mindenütt tapasztalható: természetesen a pénz a legfontosabb mozgatórugója a történteknek. És nemcsak az a vélelmezett több százmillió, ami a törzskönyvezésből egykor befutott az akkor még egyedüli ebtenyésztő szövetségbe (MEOE), hanem az a talán még több forint (valuta), ami a pedigrés kutyák exportjából származott, származik.

Mert ez az igazi kutyabiznisz! Kevesen tudják, de évente nagyjából 50-60 ezer kiskutya indul külföldre, és legalább ugyanennyi a „feketeexport” nagyságrendje is. Hogy ez mennyi pénz? Tessék számolni: legyen egy Magyarországon eladott fajtatiszta kutya ára átlagosan 60 ezer forint, miközben ugyanaz a négylábú, Olaszországban, átlagosan 1000 euróért (majd 300 ezer forintért) talál gazdára. És akkor ezt a 300 ezer forintot kellene megszorozni a 100 ezer eladott kutya árával, és láthatjuk: tízmilliárdos üzletről van szó. Ami azért még ebben az inflációs időkben is sokakat érdekel…

Ezért aztán nem mindegy, hogy mennyit ér a magyar törzskönyv külföldön, elismerik-e, s ha igen, melyik szervezetét. És vélhetően ezért lett mára Magyarország a rossznyelvek szerint Európa első számú olcsókutya-exportőre, és vélhetően ennek is „köszönhető” a kóbor kutyák minden képzeletet felülmúló mennyisége. Ugyanis, míg a legális ebtenyésztő szervezetek, fajtaklubok vitáznak egymással, soha nem látott mértékben virágzik a szaporítók társadalma. Ők még olcsóbban kínálják kutyáikat, amelyeknek az exportjához manapság már bőven elég egy állatorvosi igazolás, egészségügyi könyvecske.

Ezekkel a kutyákkal persze számos gond adódhat. Nemcsak az olykor embertelen (kutyátlan) szállítási körülmények miatt, hanem a szűk ketrecekben, emberi kapcsolatok nélkül tengődő, csak a profitszerzés céljából tartott létük miatt is. Az ilyen kutyusok egészségi és mentális állapota súlyosan sérülhet. Ezt bizonyítja több mint ezer, az USA-ban lefoglalt, kölyökgyárakból kimentett kutyák örökbefogadó „szüleivel” készíttetett kérdőíves vizsgálat is, mely szerint ezek a négylábúak rendkívül félénkek, szobatisztasági problémáik vannak, sok a kényszerbeteg köztük, bizalmatlanok, nagyon nehezen nevelhetők. Érdemes hát a kutyavásárlónak mindig utána járnia annak, honnan származik kiskutyája, milyen a tenyészet, milyenek a kutya papírjai, nehogy önkéntelenül is hozzájáruljon a nagyipari módon üzemelő kölyökgyárak fenntartásához. Persze, aki egy menhelyről választ magának kedvencet, semmi ilyen gondja nem lehet, csak a jó érzése: megmentett egy életet.

Ezek is érdekelhetnek