Ha elszáll a rózsaszín köd

A bűvös 7 év után nem feltétlenül futnak zátonyra a házasságok. Ma is akadnak olyanok, akik akár 30-50 évet is leélnek boldog egyetértésben, és nem szedi szét a kapcsolatukat sem hűtlenség, sem gyerekszületés sem karrierépítés – véli dr. Mészáros Ádám, aki mediátorként párkapcsolati konfliktusok elsimításán dolgozik. Nemrégiben több, régóta jó házasságban élő párt látogatott végig szerte az országban, hogy megtudja a titkukat, s bebizonyítsa, nem avult el ez az ősi intézmény. Rájött, hogy akadnak olyan egyszerű szokások és kommunikációs módszerek, melyekkel a párok valóra válhatják a mesét: „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

- Sokan a futó kapcsolatok és kudarcok után már magától a házasság gondolatától is megriadnak. A fiatalok elavult, ósdi dolognak tartják, amiből nehéz kiszállni, holott az ember előbb-utóbb úgy érezheti, rabságban él benne. Ez azonban nem jó irány. Egy olyan országban, ahol a fiatalok nagy része nem lát jó házasságokat, szép családi életet, túl sok jóra nem lehet számítani. A lélekszám csökken, a családok tönkremennek, a társadalom szétesik. A házasságról terjengő téves, hamis és leértékelő gondolatok mögött azonban véleményem szerint kevés igazságot találni. Nézzük a jó oldalát! Ha megkérdezünk bárkit is arról, örülne-e, ha valaki élete végéig szeretetben kitartana mellette, akkor biztosan igent mondana. A fiatalok is csodálják egymás közt azokat, akik már elköteleződtek, és életre szóló döntést hoztak – magyarázza a mediátor.

Kérdés persze, hogy a ma házasulandók képesek-e annyit tűrni, nyelni, mint nagyanyáink korában tették, amikor a jó asszony köténye mindent eltakart... - A tűrés bizony már nem jellemző a kapcsolatokban, azért sem, mert ma könnyebb új párra lelni, mint bármikor korábban. Ám nem is tűrésnek nevezném, amire szükség van, inkább alkalmazkodásnak. Igaz, ma ez is nehezebb. Régen jóval hamarabb, a huszonéves kor elején egymásra találtak a párok, és sokkal könnyebben összeszoktak, együtt formálódtak az elvárásaik, igényeik. Két harminchoz közelítő ember már kialakult értékrenddel, szokásokkal bír, amelyeket nem tudnak olyan könnyen egymáshoz igazítani. Vajon tanulható a siker? A mediátor szerint van néhány alapelv, amelyeket ha betartunk, úgy nagy rá az esélyünk, hogy sikerül a házasság. Fontosak a rendszeres és tudatos beszélgetések, és muszáj beismerni saját hibáinkat. Ha megbántottuk a társunkat, azt jóvá kell tenni, és oda kell figyelni a másik igényeire. Házasként meg kell szoknunk, hogy a közös problémákat mindenképpen meg kell oldanunk, különben egymás szomorú arcát nézhetjük napokig vagy akár hetekig is. Az évtizedek óta boldog házasok mind-mind ugyanezeknek az alapelveknek a megéléséről beszélnek. Ez persze nem megy „varázsütésre” a feszült vagy szürke hétköznapokban...

Nem vezet jóra, ha a férj és a feleség körömszakadtáig védi a saját igazát – hoz példát Mészáros Ádám. Könnyen úgy járhatnak, mint amikor a vakok falujában körbetapogatták az elefántot. Ki-ki olyannak tapasztalta meg az ismeretlen szürke állatot, amelyik testrészét épp megfoghatta. Az a vak, aki az ormányát markolta, egy csőnek vélte, aki a fülét tapogatta, annak egy hatalmas levél volt, aki pedig a hátára pattanhatott, annak egy hatalmas, mozgó hegy. Valahogy a házasok is így vannak a vitákkal. Soha nem mondhatjuk, hogy csak nekünk van igazunk, ezért bölcsebb, ha hagyjuk, hogy a párunk a maga szemszögéből nézze az „elefántot”.

Leányálmok
A mai lányok is arról álmodoznak, hogy meglelik az igazit, és vele majd leélik az életüket. A fiúk álmai kicsit eltérnek ettől – mondja Kovács Éva egri védőnő, akivel egy tizenéveseknek szervezett előadássorozat előtt beszélgettem. Egerben elhatározták, hogy amolyan „Életrevaló Klubot” indítanak a tiniknek, ahol elleshetik, hogyan kezeljék a konfliktusaikat, s megtanulhatják, miként hozzanak megfontolt döntéseket. Otthon ugyanis kevesen látnak követendő mintát.
Próbálom rá felkészíteni a kamaszokat, hogy egy kapcsolat mindig változik, ezért folyamatosan dolgozni kell rajta. Fontos, hogy egyenlőek és önállóak legyenek, kiálljanak egymásért meg önmagukért. S ha lehet, ne játszmázzanak... Fontolják meg azt is, hogy a „rózsaszín ködben”, elhamarkodottan kötött frigyek nagyobb eséllyel vezetnek váláshoz. Mindezt „öreg motorosként” mondhatom, hiszen 27 éve házasságban élek – mondja a védőnő.

Holtomiglan, holtodiglan? Elképzelni nem nehéz, de a megvalósítás már rázósabb – vélekednek a kamaszlányok.
Anyáék 17 éve házasok, de ők most nem az együttélés nehézségeivel küzdenek, hanem a távolsággal: az apám ugyanis külföldön dolgozik. Nehéz lehet úgy kitartani egymás mellett, ha hónapokig nem is találkoznak... - meséli egy 17 éves diáklány. Még így is jobb helyzetben érzi magát, mint a barátnője, akinek a szülei most váltak el. Az apja fiatalabbra cserélte az édesanyját, aki emiatt padlóra került. A férfi új kapcsolatában már új gyermek született, és azóta a „régi” lányára rá se bagózik. A fruska pedig begubózott, s csak a tüskéit mereszti, ha felbukkan mellette egy fiú.

Szex és szenvedély
A szerelem lángja nem huny ki a boldogító igen után - derítette ki egy külhoni kísérlet, melyet Szendi Gábor pszichológus tett közzé. A tíz vagy több éve házasságban élők 40 százaléka esküdött rá, hogy ma is nagyon szerelmes. A 30 évnél hosszabb frigyekben is ezt érezte a feleségek 40 és a férjek 35 százaléka.

Mi jósolja meg a remek kapcsolatot? Jobb házasságban éltek azok, akik kedvvel és szenvedéllyel élik meg a mindennapjaikat, akik apró gesztusokkal is kimutatják szeretetüket, s akik főleg a pozitív dolgokat veszik észre társukban, nem a hibákra koncentrálnak. A szexuális aktivitás is ébren tartja a szenvedélyt, és segít, ha a pár sok időt tölt együtt: ebbe állítólag a háztartási munka is beleszámít. A vizsgálatban nem vettek részt azok a párok, akik nem szívlelték egymást vagy rég elváltak - ők nyilván rontották volna a statisztikát.