Habkönnyű, olcsó bútorok fából, de hogyan?

Az Erdőkertesen élő 37 éves Gombos Csaba lakásában a padló, a szekrénysor, a nyílászárók, gyakorlatilag minden bútor polisztirol habbal könnyített, merevítőkkel bordázott, vékony, igazi falappal vagy farostlemezzel borított elemekből készült. A kreatív szakember 9 éve kezdett agyalni azon, hogy miként lehetne könnyebb, formatartóbb és olcsóbb darabokat készíteni. Ma is óriási fantáziát lát a találmányában, mégsem boldog. Mert a vállalkozó asztalosmester szerény anyagi helyzete miatt önerőből, befektető társ nélkül nem képes az ilyen speciális bútoralapanyagokat nagy tételben gyártani. Azzal is tisztában van, hogy a nagy külföldi bútorgyártók nem örülnek a „szellemi termékének”, sőt!

– Fáj a szívem – forgatja kezében az egyik mintalapot –, mert így csak alkalmi kérésekre dolgozhatom. – Szerencsére nem kell hozzájuk komplex gépműhely, mint a fához. Elég egy körfűrész, de még az élzárást is elvégezhetem kézzel. Igazi sikerélményem volt, mikor egy vékony, gerincbeteg néninek, aki emelni sem bír, a lakásában szinte mindent ebből készítettem. El se hitte az árat! Ezermesterek is jönnek venni tőlem alapanyagot, de nincs annyi készletem, hogy eladjak.

– Szabadalmaztatta már?
– A nejem négy éve rávett. Mi több, maga írta meg a magyar kérelmet, mert az is sok ezerbe kerül, a nemzetközi meg emiatt szóba se jött. Pedig az interneten kutakodva máig se találtam olyat, mint az enyém. Nemhogy itthon, sehol a világon! A hivataltól eddig csak „kizárólagos használati oltalmat” kaptunk gyártásra és kereskedésre. A beadástól számítva a szabadalom 3-5 év. Sejtem én, miért ilyen hosszú idő. Ebben a technológiai „műfajban” óriási a harc! Mert van ehhez hasonló, csak teljesen más. Ráadásul az enyémet párhuzamba vonták egy építészeti megoldással, ahol fához gipszet használnak. Még nekem kell bizonyítanom: az enyém mitől más és jobb? Hát attól más, hogy azt az építőiparban használják, nem bútorkészítésre. Házakat, födémeket gyártanak belőle. Én inkább fejlesztésnek tartom a munkámat. A bútorforgalmazók egy időben az ajtógyártáshoz svéd mintára polisztirol helyett papírrácsot használtak. Az is nagyon könnyű, csak éppen nem bírja terhelést. Na meg a papírhoz is fa kell. A kezemben látott elemet bármivel lefedhetem. Furnérlappal, dekoratív lemezzel: úgy ki a szekrénysorom, mintha mahagóni fából készült volna, noha alig van benne fa. Nálunk már többen próbálkoztak könnyűszerkezetes bútorelemekkel, de egyik se vált be igazán. Én a kutatásaimkor összevegyítettem minden eddigi technikát, mert volt, aki csak habot, más csak bordákat használt. Én mindkettőt, így lett az enyém sokkal erősebb és tökéletesebb.

– Valóban olyan könnyűek az ebből készült bútorok?
– A fához képest negyed-harmad a súlyuk. Egy köbméter körtefa súlya 800 kiló, a könnyűszerkezetes elemé 240 kiló. Az élettartama ugyan valamivel rövidebb a fáénál, de hihetetlenül olcsó, mind anyagban, mind munkadíjban. Környezetkímélő, mert fa alig kell hozzá. Az is számít, hogy festéskor nem gond a bútortologatás.

– Ha ez ilyen egyszerű, miért toporog még egy helyben?
– Mert a multik mindent ingyen akarnak! Van egy bemutatódarabom. Már kiállításokra se merem vinni, mert jön „valaki”, levideózza, majd megérjük, hogy egy idegen ország találmányaként gyártják nálunk azt, amiért 9 évig güriztem. Én Magyarországon szeretném hasznosítani! A kispénzű emberek örömére, munkahelyek teremtésére, a fák megmentésére.