Hiába a rezsicsökkentés, egyre többet fizetünk

Túl sok pénzt visznek el a sárga csekkek: a rezsiszámlák kifizetése a legnagyobb teherként nehezedik a magyarok vállára – derül ki a Nielsen cég felméréséből, melyben 28 európai ország adatait vetették össze. Honfitársaink ugyanis jövedelmük több mint egyharmadát költik a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, míg az európai átlag csupán 25 százalék. Erre nem csupán az a magyarázat, hogy a déli országokban keveset kell fűteni, ugyanis a zord éghajlathoz szokott svédeknek, sőt az oroszoknak is csak alig több mint a fizetésük ötöde megy el a lakásrezsire.

A lista végén kullogunk viszont, ha pihenésről, szórakozásról, üdülésről, utazgatásról van szó – ezekre mi költjük a legkevesebbet. Cserébe viszont szívesen étkezünk odahaza – az európai átlagnál több pénzünk megy el az otthoni étkezésre: erre fordítjuk a jövedelmünk negyedét. Ezzel sem vagyunk elégedettek: amikor arról faggatták a magyar válaszadókat, mire költenének szívesen, ha 10 százalékkal megemelnék a fizetésüket, leginkább az élelmiszerre voksoltak.

Mielőtt pénzt adunk ki, szeretjük felmérni az üzletek ajánlatait – ezt ugyancsak a piackutató derítette ki. Leginkább azt a kereskedőt becsülik a hazai vevők, aki a szórólapjain, prospektusaiban közzéteszi az árakat, így már otthon felmérhetik, mi hol olcsóbb. Arra is sokan adnak, melyik boltot tartja a „szájhagyomány” olcsóbbnak a többinél, és sokakat az akciók buzdítanak vásárlásra. A spórolás főleg a ruházkodásban érezhető, ott minden második magyar vevő leginkább az árcédulát veszi szemügyre. Legkevésbé az élelmiszereknél és az italoknál számít az olcsóság, ott inkább a jó íz és az ízlés dönt, illetve azt is megnézzük, milyen országból származik az áru. Az európai átlagnál jobban spórolunk, ha gyógyszerről van szó, a kontinens más részein kevésbé számít a pirulák árfekvése, mint nálunk.

Tavaly arról szóltak a hírek, hogy az aszály sosem látott módon megdrágíthatja az élelmiszereket. S valóban, a tavalyi év második felében kúszni kezdtek az árak felfelé: átlagosan 7 százalékkal került többe az élelem, mint az előző évben, sőt, a sertéshús és a liszt 10 százalékkal drágult. Ezzel Európa második legnagyobb áremelkedését produkálta Magyarország – kontinensen a drágulás ugyanis csak átlagosan 3,5 százalék volt. Hogy az idén milyen élelmiszerár-drágulásokra számíthatunk, arról hamarosan részletesen szólunk!