Kia Ceed SW 1,6D: a stréber

A Kia megtanulta a leckét. Bemagolta, egész éjszaka ismételgette, másnap pedig szóról-szóra elmondta. Az ötös megvan, még a csillag is, de valami még hiányzik.

Család-otthonVékey Zoltán2013. 03. 27. szerda2013. 03. 27.
Kia Ceed SW 1,6D: a stréber

A Ceed, amióta csak létezik, egyet jelent a felemelkedő koreai autógyártással. Az első generációt mindenki szerette, a másodikat még többen figyelték árgus szemekkel. Ha jó lesz, ilyet veszünk Focus, Mégane vagy Astra helyett. És bizony jó lett, úgyhogy látni is belőle egész sokat a magyar utakon is. A kombi ráadásul szerintem szebb az ötajtósnál. Látszik az igyekezet, az átcsábított csúcsdizájner verejtékes küzdelme, hogy az előző Ceed örökségét megtartva csináljon egy európai szemmel is szép autót. És lám, sikerült. A kombi Ceed markáns elölről, kicsit Audi hátulról, egyébként meg egy harmonikus, kellemes látvány, úgy nagyjából minden szögből.

A belső nagyon sokféleképp nézhet ki egy Ceed-ben. Lehet unalmas fekete, rosszfogású műanyagkormánnyal, sivár, üres felületekkel. Vagy lehet bőrbe kötött, nagyképernyős navigációs, üvegtetős prémium-szintű. A miénk nagyjából a kettő keveréke volt, de közelebb az előbbihez. A kormányt nem tudtam megszeretni, az anyagok viszont rendben voltak, de úgy leginkább semmi különös. A formákon túl nagyon nagyot nem lépett előre a Ceed, az ergonómia már az előzőben is szuper volt. A műszerfal fehér-pirosban világít, nekem a Hyundai kékes belső fényei barátságosabbak, itt inkább sportos a hangukat.

A helykínálat viszont nagyon rendben van. Mindenhol elférni, akár öt embernek is kényelmes, a csomagtartó 530 literes, mindent elnyel, amit kell. Egyre kevésbé népszerűek a hagyományos kombik, főleg azért, mert annyiféle kategória van már a kis SUV-tól a kompakt egyterűn át a szupertágas miniautókig. Én régimódi vagyok talán, de bírom ezt a régivágású kombihangulatot. Öt ember beül, a könnyedén pakolható puttonyba bedobja a csomagokat, s lemegy párszáz kilométert nagyobb gond nélkül. Nincs flanc, de nem is nagyon van rá szükség.

Az erősebbik 1,6-os dízel a Ceed-hez a legjobb választás, legyen akár taxis, területi képviselő vagy fiatal családapa a potenciális shopper. 128 lóerős és így pont annyira erős amennyire a mindennapi közlekedés megkívánja. 3000 felett már halott, de ilyenek ezek a mai dízelek, ne tessék annyira nyomni, hanem inkább váltani az amúgy nagyon pontos, finoman klattyanó hatsebességes váltóval. Visszafogottan vezetve hat litert evett vegyesben, ami nagyjából megfelelt a várakozásomnak.

Ami még mindig kevés, az az anyag. Kanyarban vagy nagy sebességnél a kormányt fogva, esetleg hirtelen fékezve nekem még mindig bevillan egy pillanatra, hogy egy Focusban vagy egy Astrában (pláne Golfban) valahogy több acél van, súlyosabban fekszenek az úton. Pedig ez is megvan 1,4 tonna, a biztonsága is ötcsillagos. Mégsem tudtam szabadulni a gondolattól vezetés közben – ami ezt leszámítva kényelmes, a családi kombihoz illően puhára hangolt. Lehet, hogy a kicsit vékonyka és gyengének tűnő kormány volt az oka? Pedig a szervorásegítést is lehet állítani három fokozatban, és Sport-ban tényleg érezhetően keményebb.

Ahogy újabban minden koreainak, a Ceed-nek is megkérik az árát. Nem mintha nem érteném meg, csak ezzel pont azt a vonzerejét veszti el, ami a magyar piacon olyan kelendővé tette. Miszerint alacsonyabb presztízzsel ad a többiekhez hasonló minőséget, nyomott áron. Na ez már nincs: a némiképp alacsonyabb presztízs maradt, a minőség legalább a konkurencia szintjén, mint ahogyan az árak is. A Ceed dízel kombié kis híján ötmillió, de az extralista hosszúságát tekintve könnyen bele lehet szaladni a hat és félbe is.

Ettől függetlenül remek autó a Ceed, amiből minden vicces részlet eltűnt. Immáron halálosan komoly vetélytársa a kompaktok krémjének. Érezni rajta, hogy a koreaiak mindent bele akartak tenni, amitől jobb választás lehet a többieknél. A következő generációnál már arra is rájönnek majd, hogy nem lehet minden paraméterben a legjobbnak lenni. Jó autó a Ceed kombi, de nekem borzasztóan hiányzik belőle az egyéniség. A jelleg. Hogy a gyerekek elnevezhessék Macibundának vagy Tihamérnak. Hogy legyen róla szó a fiúkkal pókerezés közben. Hogy ne csak papagájként mondja fel a leckét. Ha ez is összejön, ha megtalálják a saját útjukat, akkor tényleg retteghetnek az európai gyártók.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek