Visszalő a korkedvezmény

Rövidesen súlyos ellátási gondokat okozhat az egészségügyi szakdolgozók nyugdíjazása. Az orvosi kamara az ombudsmannál keresi a jogorvoslatot, míg 8-10 ezer dolgozó – asszisztensnők, ápolók, műtősnők – döntő többsége a nyugdíjat választja.

Család-otthonKun J. Viktória2013. 03. 21. csütörtök2013. 03. 21.

Kép: Szent János Kórház,műtő,egészségügy fotó:Sárközy György 2006.07.03.

Visszalő a korkedvezmény
Szent János Kórház,műtő,egészségügy fotó:Sárközy György 2006.07.03.

Jogsértőnek, diszkriminatívnak, az Alaptörvénybe ütközőnek tartja a Magyar Orvosi Kamara az új nyugdíjszabályokat, ezért az ombudsmanhoz fordult, hogy a rendelkezésére álló jogi eszközökkel kísérelje meg a rendelet végrehajtásának leállítását. A beadvány szerint valóban vannak országok, ahol a jogrend részét képezik azok a szabályok, melyek szerint a nyugdíjjogosultsághoz nem elegendő a szükséges életkor elérése, a megfelelő befizetések teljesítése, de szükséges az aktív pénzkereső tevékenység befejezése is. Magyarország nem tartozott közéjük, az aktív lakosság úgy állt munkába és folytatta a tevékenységét évtizedeken át, valamint teljesítette személyesen, illetve a munkáltatóján keresztül befizetéseit a nyugdíjkasszába, hogy amennyiben megszerez egy bizonyos szolgálati időt és eléri a meghatározott életkort, jogosulttá válik a nyugellátásra.

Mindeközben kiderült: hamarosan nemcsak jogi gondokat, de valóságos működési ellehetetlenülést is okoz a ¬kifogásolt intézkedés. A korhatár alatti előnyugdíjat választó szakdolgozóknak április végéig kell választaniuk a mun¬-ka és a nyugdíj között, de szinte bizonyos, hogy döntő többségük az utóbbi mellett dönt. Vagyis egy pillanat alatt 8-10 ezer kollégának inthet búcsút a rendszer.

Mintegy százezer egészségügyi szakdolgozó körülbelül tíz százalékának már megvan, illetve az idén meglesz a negyven év szolgálati ideje (ennyi elegendő ahhoz, hogy egy nő nyugdíjba menjen), s az ápolók, asszisztensek 95 százaléka nő. Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint némi könnyebbséget jelent, hogy e státusok megmaradhatnak, de kérdéses, kikkel tudják majd feltölteni a megüresedő helyeket. – Látható, hogy a szakdolgozók néhány ezer forintnyi különbség miatt inkább döntenek a biztos nyugdíj, mint a kiszámíthatatlan fizetést hozó munka mellett.

A dolgozók folyamatosan érik el az 57–62 év közötti kort, amikor is kérhetik az előnyugdíjazásukat – miközben évente csak néhány tucatnyian jelentkeznek szakápoló-, szakasszisztensképzésre. Főleg nyáron, a szabadságolások idején okozhat súlyos fennakadásokat a kiesés – mondja a vezető.

Ha az Országos Vérellátó Szolgálatnál nem lesz elegendő képzett laborasszisztens, „lehúzhatják a rolót”. Tavaly ötvenöten, az idén pedig már eddig is húsznál többen kérték a nyugdíjazásukat, akik nem pótolhatók diplomásokkal – márpedig az utóbbi tíz-egynéhány évben alig képeztek középszintű laborasszisztenseket. De gondot jelenthet a korengedményes nyugdíj a védőnők körében is: több térségből jelezték, hogy az idén a jelenlegi létszám fele-harmada kéri a nyugdíjaztatását.

Ezek is érdekelhetnek