Április közepétől már biztos tavasz lesz

– Emlékszik a mostanihoz hasonlóan hideg, havas húsvétra?
– Igen, 1997. április 21-én hasonlóan hideg volt a felvidéki Füleken.

– Csak így, kapásból?
– Gyermekkoromtól szenvedélyem a meteorológia, az első feljegyzésem a megfigyeléseimről 1995-ből maradtak fenn.

– Hány éves is volt akkor?
– Tizennégy.

– Nem is volt tehát kérdés, hogy milyen pályát választ?
– Nagyon is kérdés volt. Hosszú ideig vacilláltam a mozdonyvezetés és az időjárás tudománya között. Nemcsak azt jegyeztem fel ugyanis, hogy mikor esik, mikor fúj, hanem a vonatok menetrendjét is. Ne kérdezze, miért, erre egy lélekbúvár tudna válaszolni. Talán a rendszeretetemre vezethető vissza.

– Arra viszont kíváncsi volnék, miért Magyarországon tanulta a meteorológiát, miért nem Szlovákiában? Hiszen ott is lehetősége lett volna rá.
– Nagyon egyszerű: mert magyarul akartam tanulni az egyetemen. Ezért vállalták a szüleim inkább a tandíj fizetését is.

– És arról mit tanult, hogy a mostani fagyos márciusnak mi lehet az oka?
– Annyi bizonyos, hogy aminek január–február fordulóján kellett volna bekövetkezni, az márciusra tolódott. Ezen a télen ebben a hónapban mértük az idei legnagyobb hideget és észleltük a legnagyobb hófúvást.

– Szó, ami szó, ez azért eléggé szokatlan. Tudnak valamit az okáról?
– Azok a markáns frontok, amelyek a mostani időjárást alakítják, az ebben az időszakban megszokottnál 3-4 ezer kilométerrel délebbre húzódnak.

– Itt, Pesten úgy tudják, hogy mindez a sarki jég soha eddig nem tapasztalt zsugorodására vezethető vissza. A tenger vizének megnövekedett felülete tette lehetővé, hogy nagy mennyiségű pára jusson a levegőbe, ami szerte az északi féltekén havazásokat, lehűléseket okoz.
– Az elmélet tetszetős, ám több sebből vérzik. Hogy csak egyet mondjak, bármekkorára is duzzadt a szabad vízfelület, abból még nem párologhatott el annyi víz, ami a mostani időjárásunkat befolyásolja.

– Ezek szerint nem is lehet összefüggésben az általános felmelegedéssel?
– Ezt nem állítom, mint ahogy az ellenkezőjét sem. Az általános felmelegedés vitathatatlan ténye, annak oka, következménye ugyanis a klimatológusok szakterületére tartozik.

– De azért a meteorológusok is vizsgálják az ember tevékenységének hatását a környezetre.
– Természetesen, ám inkább annak a sokkal kisebb léptékű összefüggéseit. Például, hogy a természet egyre jelentősebb beépítettsége miként befolyásolja a klímát kis területen.

– Ez igaz akár egy-egy nagyobb épület emelésére vagy bontására is?
– Hogyne, már az is meg tudja változtatni a széljárást, az pedig a levegő hőmérlékletét. De igaz ez akár egy-egy felforrósodó autópályára is. A nagy klimatikus összefüggések helyett ezért maradnék a tanult szakmámnál, a meteorológiánál, annak is a szinoptikus ágánál.

– Szinoptikus evangéliumokról hallottam már, a meteorológiai ágáról még nem.
– Egyszerűen fogalmazva: a rövid és középtávú előrejezések tartoznak ide. Ennél többre szerintem az ember sem most, sem a jövőben nem lesz képes.

– Miért nem?
– Mert hiába ismerjük azokat a törvényeket, amelyek alapján dolgozunk, annyi adatot kellene feldolgoznunk, amennyire a legnagyobb teljesítményű számítógépek sem képesek. Így aztán pontos előrejelzést sem tudunk nyújtani. És nem is fogunk tudni soha.

– Ismeri a mondást: soha ne mondd, hogy soha!
– Pedig ez esetben nyugodtan kijelenthetjük. Ráadásul a pontos előrejelzéshez a légkört alkotó valamennyi molekula pillanatnyi helyzetét és mozgását ismernünk kellene. S mivel ez nem lehetséges, óhatatlanul hibás a kiindulópontunk, ami az idő előrehaladtával egyre növekszik. Hiszen egy nem pontosan ismert helyzetből vonunk le következtetéseket.

– Mielőtt még az olvasóinkat komplett időjárás-előrejelzőkké képeznénk ki, inkább csak annyit mondjon meg, mennyi időre lehet tudományos választ adni arra az egyszerű kérdésre: milyen idő várható?
– Egyszerűnek tűnik a kérdése, pedig egyáltalán nem az. Először is tisztáznunk kell, hogy melyik térségről beszélünk.

– Maradjunk a Kárpát-medencénél.
– Ez a terület rendkívül izgalmas, mivel az északról érkező hidegebb és a délről érkező melegebb, csapadékosabb ciklonok szinte mindig mifelettünk küzdenek meg egymással. S mivel a ciklonok általában mozgékonyak, ebből következik, hogy időjárásunk változékony, tehát csak rövid időre tudunk előre jelezni.

– Mégis mennyire?
– Az előbbiekből következik, hogy erre sincs egyértelmű válasz. Van olyan időjárási szempontból nyugalmas nyári időszak, amikor akár tizenöt napra tudunk tudományos alapon nyugvó válaszokat adni, máskor azt sem látjuk, hogy három-négy nap múlva esni fog-e vagy sütni a nap, lehűl-e a levegő vagy melegedés várható. És akkor még nem beszéltem arról, hogy a Kárpát-medencének is számtalan régiójában más-más várható.

– Ezért is szokták önöket szidni: szép napsütést ígérnek a következő napra, a tévénéző mégis esőt tapasztal.
– Ezt csak úgy lehetne elkerülni, ha minden egyes települést külön említenénk, hogy ott milyen lesz az időjárás. De ahogy megjegyeztem, ha ciklonokkal teli a térségünk, akkor a következő napra is csak ötven-száz kilométeres biztonsággal tudunk előre jelezni.

– Ezek szerint a hosszú távú megfigyeléseket nem is tekinthetjük tudományosnak?
– Tudtam, hogy nem kerülhetem el ezt a kérdést… Ezt nem állíthatom, mert itt, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál is foglalkoznak ezzel munkatársaim. Így csak annyit jelenthetek ki, hogy én félve adnék bárminek is hosszú távú előrejelzést.

– Ebből következik, hogy a népi megfigyelésekről sincs jó véleménye.
– Inkább ragaszkodnék az ön szóhasználatához: megfigyelések. Vegyük talán az egyik legelterjedtebbet: ha június 8-án, Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig fog. Először is, negyvennapos eső utoljára talán az özönvíz előtt volt, Noé idejében…

– Ebben igaza lehet, értsük ezalatt az esős időjárást.
– Az igazság ebben annyi lehet, hogy nyár elején nem ritka a csapadékos időjárás. Ezt azonban éppen egy nap időjárásához kötni… Nos, ennek nincs tudományos alapja.

– De azért az önkéntes adatközlők információit csak felhasználják?
– Ki kell ábrándítanom, de az Országos Meteorológia Szolgálat ezekről is lemond. Ennek csak akkor volna értelme, ha azonos körülmények közé helyezett, hitelesített eszközök méréseit kapnánk meg. Ezt azonban nem várhatjuk el az adatközlőinktől. Ehelyett 119 automata állomás és 500 csapadékmérő adataiból dolgozunk.

– S hogy mennyire hatékonyan, azt az olvasóink azonnal le is ellenőrizhetik. Ma kedd van, lapunk pedig pénteken jelenik meg. Milyen időt jelez erre a napra előre?
– Ami bizonyos, az annyi, hogy nem fog havazni, viszont az eső igen valószínű. Nyolc és tizenhárom fok közötti hőmérséklet várható, ami az ilyenkor megszokottól öt fokkal hidegebb.

– Nyugtasson meg, kérem, azért lesz még idén tavasz!
– Április második felére várható az évszaknak megfelelő időjárás. Addig a hideg és a csapadékos időszakok váltakoznak. Nem szokatlan az ilyen idő máskor, ám a mostani márciusunk után különösen vacaknak érezzük.

– Ezek szerint a meteorológus számára is van rossz idő?
– De még mennyire!