Magányos hősök országa vagyunk

A legfrissebb adatok szerint 486 ezer munkanélküli van az országban, vagyis a munkaképes korúak 11,2 százalékának nincs állása. Ez nem csupán azt jelenti, hogy százezrek maradnak jövedelem nélkül, de azt is, hogy kénytelenek új élethelyzethez alkalmazkodni. Hogy aztán hosszabb vagy rövidebb ideig, az leginkább szerencse kérdése: keresnek-e olyan végzettségű és korú munkaerőt a közelben. Ha nem, akkor következik az egyik legrettegettebb állapot, a tartós munkanélküliség. Az a több mint egy év, amit az átlagos álláskereső munkanélküliként tölt el, önmagában is szorongató, megalázó helyzeteket teremt. Ezt tetézi a szegénység nyomora, valamilyen mentális betegség bélyege. A lelki betegeket az átlagosnál jóval nehezebben és lassabban lehet újra munkához segíteni.

– Szeretnénk ezen a helyzeten változtatni – mondja Szász Áron, a mentális betegséggel élőket felkaroló Lélekben Otthon Alapítvány képviselője. – A tíz országot tömörítő EU-s projekt keretében olyan megoldásokat dolgozunk ki, melyek egy-egy kiválasztott célcsoportnak segítenek az álláskeresésben. A becslések szerint a munkavállalók 11 százaléka küzd lelki gondokkal, a legtöbb leszázalékolás is emiatt történik. Mivel a mentális betegségeket nehezen fogadják el a munkáltatók, így könnyen az utcára kerülhetnek. Ezt szeretnénk elkerülni azzal, hogy a hozzánk fordulókat pszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítjuk, akik önkéntesen, ingyen segítenek. Csoportos terápiát szervezünk például a skizofréneknek és azoknak is, akik már az öngyilkosság gondolatáig is eljutottak. Sajnos mi a magányos hősök országa vagyunk, itt mindenki egyedül akarja megoldani a problémáit. Meg kell tanulnunk segítséget kérni, ha bajba jutottunk – vélekedik a közhasznú alapítvány képviselője.

– Sokan nem tudják, hogyan kell állást keresni, hol találhatók azok a munkáltatók, akik alkalmaznák őket, sőt gyakorta a valós lehetőségekkel sincsenek tisztában – állítja Szegedi Károly tréner, aki szintén önkéntesként vállalt szerepet az alapítvány programjában. – Ha valakitől megkérdezik: „ki vagy te?” – a legtöbben a munkájukkal azonosítják magukat. Az állástalan igazából nem tudja meghatározni magát, az önbecsülése is gyorsan csorbul. Mi 40 órás állásfelkészítő programmal segítünk eligazodni a munkahelykeresés útvesztőiben. Nem az a cél, hogy leadjuk az órákat, aztán mindenki intézze az életét úgy, ahogy tudja. Eredményesen dolgozunk együtt a főváros III. kerületének munkaügyi központjával. Az álláskeresőt nem hagyjuk magára, végigkövetjük a többfordulós interjúkon, de utána is figyelemmel kísérjük, miképpen sikerül helytállnia az új munkahelyén. Januárban kezdtük, s az unió két évig támogatja a munkánkat. Remélem, sokakhoz eljutunk.