Szorongató szívügyek

Igen. Ez a stroke. De nem. Nem azt fogják most olvasni, hogy szokjunk le a dohányzásról, tartózkodjunk az egészségtelen ételektől, szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől – ezek már unalomig ismételt igazságok. Bár – ahogyan a bevezetőben említett számok is mutatják – nem lehet elégszer hangsúlyozni ezeket sem. Most viszont olyan betegségre hívjuk fel a figyelmet, ami sokszor vezet stroke-hoz, annak is a legsúlyosabb változataihoz: ez pedig a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb, kezelést igénylő szívritmuszavar.

A szívműködés alkalmanként kaotikussá válik: nyugalmi állapotban szaporán ver, ám stresszhelyzetben nem gyorsul eléggé. Ez miért annyira veszélyes? Mert a ritmuszavar idején a szív pitvara áll, így véralvadék alakulhat ki benne – s ennek nincs semmiféle külső jele. Csakhogy ez a rög elindulhat, és ha így tesz, akkor szélütést okoz. Hogy ezután mi történik? A betegek egynegyedének nincs azután. A stroke-ot kapottak húsz-huszonöt százaléka ugyanis egy hónapon belül meghal. Kérdés, ki a szerencsésebb: ők vagy a kétharmadnyi többség, akik agyi katasztrófától sújtottan élik tovább megnyomorított életüket? Mert csak minden tizedik beteg folytathatja korábbi életvitelét. Elkeserítő számok, irdatlan terhek – lelki, fizikai, anyagi értelemben is –, melyeket hazánkban több tízezer család cipel. Ezért mondják, hogy a stroke az egyik legrettegettebb betegség. De nem rettegni kell, ha¬nem tenni ellene – mert igenis lehet.

Így most mindenkit felkérek egy rövid katasztrófavédelmi kiképzésre. Nem lesz bonyolult: csupán két dolgot kötök a lelkükre. Először is: a problémát fel kell ismerni – tehát sétáljon el a háziorvosához és kérjen egy EKG-t, amellyel kimutatható a pitvarfibrilláció. (Csak zárójelben: a kor előrehaladtával fokozatosan emelkedik e szívritmuszavar esélye.) A második teendő már csak azokra vonatkozik, akiknél a problémát kimutatták: kérjenek a modern kezelési módról tájékoztatást. Mert néhány éve a nálunk elterjedtnél jóval korszerűbb gyógyszerek is léteznek, melyek már nem igényelnek állandó felülvizsgálatot, havonkénti beállítást, s mivel nem a véralvadás-gátláson alapulnak, így sokkal kevésbé veszélyesek. Egy hátrányuk azonban van: az áruk. Mert míg a régi gyógyszereket finanszírozza a társadalombiztosítás, az újakat – ellentétben más európai országokkal, például Szlovákiával, ahol máris kimutatható az eredményességük – nem. Pedig ha bekövetkezik a baj, az mindenkinek sokkal többe kerül – a stroke nem csak az egyik legrettegettebb, de egyben a legdrágább betegség is. Aki teheti, mérlegeljen. Aki nem, annak marad a remény: egyszer az állam is kigyógyul a betegségéből, amit úgy hívnak: rövidlátás. De – kis képzavarral élve – ez már egy másfajta szívfájdalom…