Tündérkert fái

Kovács Gyula erdész hozta létre az immár 1600 régi Kárpát-medencei fajtát magába foglaló gyűjteményt, amivel bízvást beírta a nevét a magyar kertészet történetébe. A Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze jó harminc esztendeje kezdte gyűjtőmunkáját a göcseji tanyavilágban – mert ahogy ez az életforma sorvadásnak indult, úgy tűntek el az évszázados gyümölcsfajták is. Az erdész ekkor a fákról oltóvesszőt vett, majd vadalanyra oltva elültette a pórszombati kertjében.

Munkássága kiteljesedett, olyannyira, hogy Szarvas József színész és Ambrus Lajos író részvételével megalapította a Tündérkert mozgalmat. Ennek szellemében ma már 40 ilyen kert található a magyarok lakta területeken, tovább éltetve nemcsak az ősi gyümölcsfajtákat, hanem a gyümölcsökhöz kapcsolódó recepteket, hagyományokat is. Ez utóbbiak egyike a viszáki, amit Szarvas József hozott létre szűkebb hazájában, a mintegy háromszáz lelkes faluban. A viszáki tündérkertben minden fának viszáki, illetve Viszákról elszármazott gyermek a gondnoka, s minden évben annyi régi fajtájú gyümölcsfát ültetnek el benne, ahány gyermek született az előző évben a faluban.

Noha a régi fajták gyűjteményének 1600 darabja hallatlanul nagy számot jelent, a gyümölcsfajtákat mentő Kovács Gyula szerint még ez is csak töredéke lehet annak a mennyiségnek, ami a Kárpát-medencében (talán még) föllelhető.

Megmentésüket tekintve valóban az utolsó órában járunk, mert ha eltávoznak közülünk, akik még ismerték a régi fajtákat, velük együtt elmúlik az ismeret – és a gyümölcsfa is. Szerencsére a mentés tovább folyik, leginkább a Dunántúl erdőgazdaságaiban. Legutóbb a Pilisi Parkerdő Zrt. csatlakozott a mozgalomhoz: az erdészet háromhektárnyi területén eddig mintegy ötszáz fát telepítettek Kovács Gyula pórszombati gyűjteményéből.