A jólét csökkenti a stresszt

Jól látszik a most elkészült első hazai stressztérképből: minél közelebb vagyunk a nyugati határhoz, minél érezhetőbb a gazdasági jólét, annál kevesebbet idegeskedünk és annál jobban is viseljük a stresszt. A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusai által kidolgozott stressztesztet a Life.hu segítségével több mint 90 ezren töltötték ki, és kiderült: a vasiak szinte alig-alig idegeskednek, míg a szabolcsiak „szétrágják” magukat. Lelkünk pontosan tükrözi a statisztikákat: nemcsak anyagi szempontból mind több a leszakadó, a létbizonytalanságban élő, de folyamatosan nő az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt is. Vagyis nem a munka beláthatatlan tengere, sokkal inkább a munkanélküli lét okozza a stresszt – így nem is a túlhajszolt budapesti cégvezető, hanem a vidéki munkanélküli, kisgyermekes anyuka rágja ma¬gát a legtöbbet.

„A »kapunyitási« pánik sokkolja a fiatalokat, náluk a legnagyobb a szorongás, a félelem és a folyamatos bizonyítási vágy. Kevésbé edzettek is, így ők rosszabbul is viselik az állandó feszültséget” – figyelmeztet Milanovich Dominika, a kutatásban részt vevő pszichiáter.

A vizsgálat egyébként, ha összetesszük az eredményeket, egy Szabolcsban élő kisgyermekes anyukát mutat a legveszélyeztetettebbnek: vagyis ő van tele a legtöbb félelemmel a mindennapoktól és persze a jövőtől. Tehetetlenül aggódik, hiszen neki van a legkisebb mozgástere, befolyása a család létére: legkisebb esélye a munkára, a létfenntartásra. Ha viszont van munka, úgy tűnik, az sem nagyon mindegy, milyen. Más és más tűréshatárt mutatnak a különböző szakmák. „A személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. Persze látható, hogy ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés. Az már egy érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztű¬réssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség munka közben erősödik-e fel” – mondja a pszichiáter. A stresszt nehezebben viselik és többet aggódnak a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkát végzők, az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. Vagyis e téren is bebizonyosodott: a bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.

A reprezentatív minta elemzése szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre, viszont a nők hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni. „A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. Mindössze 11 százalékuk jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelkiállapotukra egyaránt” – folytatja a szakember, aki szerint egyértelműen érzékelhető: egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől.

Erre utal legalábbis, hogy folyamatosan nő a kereslet a különböző magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22 százalékkal, az idei év első negyedévében pedig további 27 százalékkal emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest. „A tartós stressz negatív hatásai pedig közismertek, az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak, mint a gyomorfekély, az ideg-összeroppanás, de növeli az agyvérzés és a szívroham kockázatát is, vagy akár daganatos megbetegedések melegágya is lehet” – vázolja a következményeket a pszichiáter.