Barátunk a héja

A ragadozó madarak pusztítása a gazdasági jelentőségű apróvadakban régi vitatéma a vadászok (vadgazdálkodók) és a természetvédők között. Így szerepelt sokáig a vadászok feketelistáján például az ölyv is, mely csak Fekete István fölvilágosító, a szárnyas ragadozó mellett kiálló szakcikkeinek köszönheti, hogy már jó félszáz éve oltalmat élvez.

Család-otthon2013. 05. 19. vasárnap2013. 05. 19.
Barátunk a héja

A rétihéjának viszont nem akadt ilyen pártfogója, a hozzá való viszonyulást sokáig Brehm megállapítása határozta meg, aki szerint „az összes rétihéjafajok között feltétlenül a barna rétihéja a legkárosabb”. Ezt a képet változtatta meg Tóth László, a Károly Róbert Főiskola Agrár- és Környezettudományi Intézetének munkatársa az elmúlt 13 évben végzett megfigyeléseivel.
A barna rétihéja ölyvszerű ragadozó madár, melyet fajtársaitól – a nálunk előforduló kékes, fakó és hamvas rétihéjától – vaskosabb alkata, nagyobb termete és szélesebb szárnya különbözteti meg. Testmagassága mintegy félméteres, szárnyfesztávolsága a 130 centit is elérheti. Feje kicsi, teste viszonylag nyúlánk. Héjáéknál az „asszony” az erősebb, a súlya olykor 800 grammos is lehet, míg a hím csupán jó fél kilót nyom átlagosan. A hím szárnyán és farkán szürkés színezet látható, hasa rozsdabarna. Hozzá képest a tojó sötétbarna, de feje és torka világos színű. Hasonlóan sötétbarnák a fiatal példányok is.

A héja rövid távon vonuló madár, hazánkban rendszeresen fészkel. Jellemzően tavak, lápok, mocsarak, nagyobb nádasok környékén találkozhatunk vele. Nádból, gyékényből rakott terjedelmes fészkét a vízzel ölelt nádasban helyezi el. Költési időszaka áprilistól júliusig tart, fészekalja 4-5 tojásból áll. A fiókák jó harminc nap múltán bújnak elő a tojásból, s hat hét után repülnek.

A héja alacsonyan szállva, imbolygó repüléssel keresi a zsákmányát, amelyre, ha megpillantja, hirtelen ejti rá magát. Vérszomjáról nem kisebb híresség, mint Habsburg Lotaringiai Rudolf, a természettudós trónörökös tett jellemző megfigyelést: „Gyengébb alkata csak az erőtlenebb állatok vadászatára alkalmas, ezeket a földön vagy a mocsár rejtett zugában a szó legszorosabb értelmében egyszerűen meggyilkolja.”

A mintegy másfél évszázada papírra vetett jellemzés óta nagyot változott a világ, s abban a barna rétihéja megítélése is. Ma már ott szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, ámbár még nem veszélyeztetett. Hazánkban védett, eszmei értéke 50 ezer forint.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek