Ha sípol a légzés...van megoldás

Az asztma olyan krónikus betegség, mely egyre fiatalabb korban keserítheti meg a mindennapokat: a légutak gyulladásával és hörgőszűkülettel járó kór minden tizedik-huszadik gyermeket érint. Hazánkban 300 ezer asztmás lehet, de ez a szám bő évtizeden belül a másfélszeresére emelkedhet. Kialakulásában a genetika is közrejátszik, ezt mutatja, hogy családi halmozódás figyelhető meg. Egyes megfigyelések szerint éppen a jobb otthoni higiénia, a védőoltások biztonsága és az antibiotikumok használata után vált gyakorivá az asztma, mely így modern kori „találmány”. A baj nem jár egyedül: kísérőjeként hámló, viszkető ekcéma és allergiás nátha is megjelenhet.

Az iparvidékeken és a városok szennyezett levegőjében különösen sokan kínlódnak a köhögéssel, légszomjjal, mellkasi feszítéssel és éjszakai nehézlégzéssel. Azonban sokan közülük nem tudják, hogy mindezek asztmát jeleznek. A megfelelő terápia valódi könnyebbséget és jobb életminőséget hoz: az orvostudomány fegyvertárában már akadnak olyan hörgőtágítók, melyeket hajtógázmentes inhalációs készülékkel juttatnak be a betegek légútjaiba. Ha e krónikus gyulladásos állapotot kézben tartják, akkor a tünetek ritkák maradnak, súlyosbodásuk pedig megelőzhető. Ugyancsak hasznos a rendszeres mozgás, a légzőgyakorlat, a barlangterápia. A stressz és a légúti fertőzések azonban rontják az asztmások állapotát. Kerülniük kell az allergéneket,, hiszen érzékenyebben reagálnak például a pollenekre, a penészgombákra, sőt a poratkákra is.