Ssangyong Korando 2,0 e-XDI - Előrelépési lehetőség

A Ssangyong-ról itthon kevesen tudnak, pedig komoly hagyományokkal rendelkező koreai autógyárról van szó, akik a hőskorban az amerikai hadseregnek gyártottak buszokat és dzsipeket. A kilencvenes évek elején aztán összebútoroztak a Mercedes-szel és az ő segítségükkel gyártottak masszív terepjárókat, az első ilyen volt a Musso, amiben Merci dízel volt és gyerekkori emlékeim szerint hatalmas betűkkel hirdették rajta: Powered by Mercedes-Benz. Aztán a kétezres években kicsit megbotlottak, volt pár kifejezetten randa járművük, most pedig új palettát építenek, aminek élő bizonyítéka a Korando. A rövid történelemóra után nézzük meg közelebbről is ezt a Magyarországon különlegességnek számító autót.

A modellpaletta jelenleg három tagot számlál. Van egy pick-up, egy nagyobb terepjáró, a Rexton, meg egy kisebb, a Korando. Önmagához képest hatalmas az előrelépés. Az elődmodell leginkább a Wrangler Jeep ellenfele volt, három ajtóval és nagyon masszív futóművel. Ehhez képest a mostani ránézésre pont olyan, mint a többi városba szánt kompakt SUV. Annyi különbséggel, hogy azért a Ssangyong-ról sejteni lehet, hogy náluk nem csak divatból szokás terepjárásról hadoválni, ők már huszonéve komoly 4x4 hajtásláncot tesznek minden modelljük alá.

Attól a gyártótól, aki a világ legrondább autóját (Rodius – aki még nem látta, ne hagyja ki) küldte gyártásba egy évtizeddel ezelőtt, kifejezetten nagy dolog ez az új Korando. Merthogy egyáltalán nem ronda. Hogy szép-e, ezt mindenki döntse el maga, én még kicsit gondolkodom. Sok jellegzetességet nem hordoz a formaterv, de nem bántja a szemet, könnyen beleolvad a környezetbe. Jobb ez így, gondolhatták, tegyük az origohoz közel a dizájnt, ne legyen senki aki nagyon lehúzza, persze ez azzal is jár, hogy sok olyan se lesz aki első látásra beleesik.

A belsőn érezni, hogy még nem érték el az európai átlagot, de mondjuk nagy lemaradásban nincsenek. Baj nincs vele, de a kapcsolók, a formák inkább egy 5-7 éves autót idéznek, ahogy a műanyagok is helyenként olcsó hatásúnak tűnnek. A műszerfal a legszebb – mondjuk, mintha egy Toyotában láttam volna már hasonlót – a körműszerek közepében lévő kis kijelzőkkel. A fedélzeti számítógép kapcsolgatásához segítségül kellett hívnom a használati utasítást, pedig ott virít a középkonzol közepén, a hátsóablak fűtés kapcsolója mellett. Mondjuk ilyet se láttam még. Méretileg veri a konkurenciát, a hely egészen parádés például a hátsó sorban (öt fokozatban dönthető a hátsó ülések támlája!), de a majd’ 500 literes duplafenenkű csomagartó is király. Bónuszként van hely benne a csomagtér rolónak, ami kivételesen praktikus megoldás. Ötletnek tehát nincs híján a Korando, néhány nyakatekert megoldást leszámítva pedig egész praktikus kis kocsi.

A motor már nem Merci, de az importőr szerint „magában hordozza a Mercedes DNS-t”. Ezt nem tudom, hogyan kellene érezni, mindenesetre meglepően csendes és egész elfogadhatóan is megy az autó a kétliteres dízel gyengébbik, 150 lovas verziójával. A hosszú fokozatok miatt gyorsulni leginkább kettesben, hármasban lehet, de ott egész rendesen meglódul 3000 felett. Városban befértem 8 liter alá, autópályán meg olyan hetet fogyasztott, nagyjából ezt is vártam.

Félmillió forint az automata négykerék-hajtás ára, ami speciel ebben az autóban kötelező. Ugyanis a Korando génjeibe van oltva a komoly terepjárás, sokkal nehezebb terepen is elmegy, mint a legtöbb puhány, városi haverja. Szerencsére ennek megfelelően a rugózás sem lett betonkemény, kellemesen puha, városban nagyon is szerethető a futóműve. A nagyra nőtt kormány kerék kevesebb visszajelzést ad a kívánatosnál, de ez ugyebár nem egy 370Z.

Kicsit jellegtelenebb kívül, kicsit egyszerűbb belül, de mint autó legalább annyira jó, mint terepjáró pedig sokkalta jobb a Korando a koreai konkurenseknél, az ix35-nél és a Sportage-nél. Az ára ezzel a dízellel alaphangon hatmillió, de sok extrával megtömve sem megy hét fölé. Ugyanez Kia/Hyundai viszonylatban inkább nyolc, tehát van bő egymillió forintunk ami megmaradt. Ez pedig a mai viszonyok között komoly érv.