Bükki sajt és pisztráng

Rákerülhetnek a védjegyek a Bükki Nemzeti Parki Termékekre. A bükki sajt és a füstölt sebes pisztráng szerepel az első nyertesek közt – az ünnepélyes átadást a Hortobágyon, a nemzeti parkok hetének nyitórendezvényén tartják.

Család-otthonPalágyi Edit2013. 06. 15. szombat2013. 06. 15.

Kép: Sándor Tamás sajtkészitö Bükki Sajtmanufaktúra Eger 2008.10.14. fotó: Németh András Péter

Bükki sajt és pisztráng
Sándor Tamás sajtkészitö Bükki Sajtmanufaktúra Eger 2008.10.14. fotó: Németh András Péter

Első alkalommal hirdettek pályázatot a nemzeti parkok igazgatóságai a területükön működő helyi vállalkozások, egyéni és társas gazdálkodók számára, akik termékeikkel védjegyet nyerhettek el. Mindez azt szolgálja, hogy könnyebben találjanak piacra a helyi készítésű kelendő élelmiszerek, s a termelők és a vevők is környezettudatosabbak legyenek. A Bükki Nemzeti Park (BNP) emblémája most először Sándor Tamás sajtjára, valamint a Sáfrány-féle szilvásváradi füstölt sebes pisztrángra kerülhet rá. Az emblémát azonban folyamatosan megpályázhatják, akik a természettel harmóniában gazdálkodnak és állítják elő termékeiket. Így egyre több élelmiszer kaphatja meg a védjegyet már csak azért is, mert várhatóan később a tájvédelmi körzetekből és a természetvédelmi, illetve a Natura 2000-es területekről is várják a kérelmeket – tudtuk meg Paulikovics Ildikótól, a Bükki Nemzeti Park munkatársától. A védjegy garanciát jelent: az áruk minőségét és eredetét a bírálók később is ellenőrzik majd.

Nyolc év munkája fekszik a hegyvidéki érlelt tehénsajtban. Kíméletes módon készül, hogy megőrizze a tej értékes összetevőit, vitaminjait – tudtuk meg Sándor Tamástól, a Bükki Sajt Manufaktúra alapítójától. A 2005-ben alapított családi vállalkozás tanyája és tejfeldolgozója az Eger és Szilvásvárad közti falucskában, Mónosbélen működik. A sajtház gazdája fontosnak tartja, hogy megőrizzék a tájra jellemző hagyományos gazdálkodást. A Bükkben hajdan igen sok magyar tarka tehenet tartottak, így – a kecskék mellett – ő is e jószágok tejéből készíti a sajtjait. Ügyel arra, hogy a tehenei ne nagyüzemi takarmányt, hanem például réti szénát és abrakot kapjanak. Sándor Tamás szerint a munkanélküliséggel küzdő vidéken sokat segíthetne, ha a családok kedvet kapnának, hogy szürke marhát, mangalicát tartsanak, illetve jó minőségű élelmiszereket állítsanak elő. Ehhez azonban segítséget is kellene kapniuk. Székelyföldön például úgy próbálták újra meghonosítani a sajtkészítés ősi mesterségét, hogy az érdeklődők számára kurzusokat indítottak, a családok eszközöket kaphattak a vállalkozás indításához.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek