Dolgos szünidő

A legtöbben táboroztatást vállalnak, mások nyelviskolákban tanítanak, de olyanok is vannak, akik fizikai munkára kényszerülnek. Pedig a két évvel ezelőtti felmérés szerint a tanárok már így is átlagosan hetente 51 órát dolgoznak, rájuk férne hát a feltöltődés. A legtöbbjüknek azonban ez csupán álom marad. Ráadásul a tanárok tanév közben nem mehetnek szabadságra, így nyaralni is csak a csúcs¬szezonban juthatnának el, s az iskolákban a munka augusztus 20. után már elkezdődik. Ezt azonban a tanári fizetésekből alig valaki engedheti meg magának, egy nagyvárosi általános iskola igazgatója úgy fogalmazott: a tantestületből az tudja kipihenni magát, akinek jól keres a házastársa.

Ferenc 30 éve dolgozik informatikatanárként, s ennyi esztendő után – a túlórák nélkül – 147 ezer forintot kap kézhez a hónap elején. A felesége 1997-ben súlyosan megbetegedett, azóta rokkantnyugdíjas, így Ferenc egyedüli családfenntartó. Azóta minden nyarat végigdolgozik, költöztetést, festést és mázolást vállal. – Ilyenkor tudom egy kicsit egyenesbe hozni az anyagi helyzetünket, mert a tanári fizetésem szinte semmire nem elég, én csak szociális segélynek hívom – mondja. Most egy költöztető cégnél dolgozik, amely főleg irodák áttelepítését vállalja. Gyakran előfordul, hogy a bútorok nem férnek be a liftbe, így akár tíz emeletet is cipelni kell a súlyos berendezéseket. A fizikai megterhelés ellenére még mindig ez a legjobb kínálkozó lehetőség, a nyári táborokkal ugyanis csak a töredékét, egy-kétezer forintot lehet megkeresni naponta – szerencsés esetben: a napközis táborokban van, ahol mindössze ötszáz forint a napidíj.

Ágnes biológia–kémia szakos általános iskolai tanár, osztályfőnök, s esti iskolában is tanít. Az osztályába halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak, akikkel sokat kell foglalkozni. Mégse pihenhet a nyáron, nyaralásra is csak egy-két nap jut: – Egyedül nevelem a lányom, akit a nagyszülők levisznek a Balatonra, remélem, rövid időre én is lemehetek hozzájuk – mondja. Külföldre csak „munkaügyben” utazik, csereprogram keretében két hétre Horvátországba visz egy osztályt, kikapcsolódni ott sem nagyon tud majd. A szülők sokszor nem is gondolják, hogy mekkora felelősséggel jár és mennyi energiát követel a gyerekekre figyelni egy ilyen kiruccanáson.

Az igazgatók és helyetteseik sincsenek könnyű helyzetben: az iskolaállamosítás miatt lényegében az egész nyarat az irodában kell tölteniük. – Állítólag nyáron hozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel elindulhat a következő tanév, ehhez azonban ránk is szükség van. Csak reménykedem, hogy egy hétre el tudok szabadulni – mondja az egyik fővárosi általános iskola igazgatónője.

A pihenés mellett a nyár a szakmai töltekezésről, új impulzusok gyűjtéséről is szólhatna, a továbbképzések nagy részét azonban saját zsebből kell fizetniük a pedagógusoknak, ráadásul a szünetben kevés ilyen programot találni. Európában több helyen pihenőév jut a tanároknak, Portugáliában például legalább nyolc év folyamatos munkaviszony és kedvező értékelés esetén jár a „szombat év”, melynek ideje alatt az oktatóknak kutatási projektekben és speciális kurzusokon kell részt venniük. Itthon ettől nagyon messze vagyunk – örülhetünk, ha a gyerekeket tanító pedagógusok pár hetet otthon tölthetnek a nyárból.