Hat lábon a győzelemért

Többfunkciósak. Csúnya szó, de nemigen találni jobbat. Még szórakozásukban is minket derítenek jobb kedvre. Gondoljunk csak arra, mikor elkapja őket a „gépszíj”, például frizbizés közben. Futnak, szökkennek, repülnek – megszűnik körülöttük a világ, csak a műanyag korong, a dobó és ők léteznek. – Ilyenkor kikapcsolnak, ezért nagy a gazdi felelőssége – tudom meg Mézes Dorkától, a fővárosi Gyerek-szigeten megrendezett Kutyafrizbi Európa-bajnokságon. Úgy másfél éve vette magához Tyrát. A kétéves, apró termetű keverék kutyus halál közeli állapotban került hozzá. Több hét kórházat követően még fél év sem telt el, s máris frizbiversenyekre jártak. Méghozzá eredményesen. – Természetesen keményen gyakorolunk, ám a gazdi ügyességén is múlik, hogyan dobja el a korongot, el tudja-e kapni a kutyus. Ha magasat dobok, nagyot ugrik, ami nem feltétlenül tesz jót neki: figyelni kell az ízületei, a csontjai egészségére. Előfordult olyan is, hogy az egyik border collie a nagy rohanásban nem vette észre a szembe jövő fát – a foga bánta…

De nem csak frizbizni szeretnek az ebek. Az agility-, azaz az ügyességi versenyeken is futhatnak, ugrálhatnak kedvükre. Nílus imádja ezt a fajta megmérettetést. A border collie szinte átrepül a palánkos akadályok felett, s mint a villám, úgy futja körbe a pályát. Nem csoda, a vérében van: mikor még pásztorkutyaként tartották a fajtáját, pillanatok alatt egybeterelte a szétszéledt nyájat.

Emberi szenvedély a kutyák versenyeztetése, ahol a tenyésztő nem csupán szórakozik, de okul is. Például a bírótól. Így van ezzel az egyesztendős shiba, Nana gazdája is, aki egész kutyagenerációt nevelt már versenyzésre. Nana apja, nagyapja, de még annak az apja is rajthoz állt. Mert itt a kutyatartók – már akik komolyan veszik a hobbijukat – egyfajta továbbképzésen vesznek részt. Nana viszont inkább foglalkozik az idegen szagokkal, hangokkal, kutyatársakkal. Hamar megnyugszik, hiszen látja, hogy a gazdája is higgadt. Nem csak az eb, de a vezetője is megmérettetik az efféle eseményeken. A gazda feladata ugyanis már jóval korábban elkezdődik, a nevelésen múlik minden. Miu, a tizennyolc hónapos akita gazdái is ezt vallják: – Ahhoz, hogy a kutya jól teljesítsen, legfontosabb a stabil idegrendszer. Ezért is igyekszünk már három hónapja Miut felkészíteni: forgalmas helyekre visszük, ahol találkozhat idegen kutyákkal és emberekkel egyaránt.

Nem csak a versenyeken, de a mindennapokban is fontos, hogy a blöki boldog legyen. Ehhez – csakúgy, mint a gyermekneveléshez – biztos és kiegyensúlyozott családi, kutyatartói háttér kell. Fontos a következetesség, a (sosem kegyetlen) szigor, hogy az állat megtanulja, hol a helye a falkában. Hogy mitől boldog egy kutya, annak több oka is lehet. Az azonban bizonyos, hogy az elégedett eb a gazdája lelkére is jótékony hatással van. Nem véletlen, hogy évezredek óta elválaszthatatlanok egymástól. Nehéz hát a döntés: a négy- vagy a kétlábúnak van-e nagyobb szüksége a másikra? Nem is kell válaszolnunk – végül is kiegészítjük egymást.