Időt vagy életet!

A beteg ember a legkiszolgáltatottabb, főleg, ha a rettegett rákot diagnosztizálták nála. Egy friss felmérésben a megkérdezett magyarok fele szerint akár 2-3 hónap is eltelhet a diagnózis felállításától a kezelés megkezdéséig.

Négyötödük pedig úgy véli, a gyógyulást elősegítheti, ha a beteget több orvos is megvizsgálja, abban azonban csak kevesen bíznak, hogy eljuthatnak a legjobb specialistákhoz. A felmérés alapján honfitársaink felét érintette már közvetlenül – személyesen vagy közeli hozzátartozója révén – valamely rákos megbetegedés, további csaknem egynegyednyien a tágabb környezetükben találkoztak már e kórral.

A terápiák hatékonysága szempontjából a legfontosabb, hogy minél korábbi állapotban ismerjék fel a rosszindulatú elváltozásokat, aminek előfeltétele a részvétel a szűrővizsgálatokon. Ha pedig már kész a kórisme, a gyógyításhoz szükséges kezelést minél előbb meg kell kezdeni. Ám ha több vizsgálat is indokolt, a betegek hosszú várólistákkal szembesülhetnek, mire pedig a megfelelő szakemberhez eljutnak, már csökken az esélyük a gyógyu¬lásra.
Nem véletlen, hogy hazánk listavezető a rákhalálozási statisztikák terén: egy hozzánk hasonló daganatos kockázati értékű EU-országhoz képest nálunk e miatt tízszer annyian halnak meg.

– Mindenhol léteznek várólisták, de egyértelmű, hogy az ellátáshoz való hozzáférésben jelentősek a gondok – mondja dr. Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályát vezető főorvos. – Szűrési rendszerünk hiányos, ám az igénybe vehetőkön is meglehetősen alacsony a részvétel. S nagyon is személyfüggő, ki hogyan jut diagnózishoz és megfelelő ellátáshoz – véli a professzor, aki szerint a hálapénz jelentősen nehezíti az egyértelmű viszonyokat. – A forráshiány is oka a késlekedésnek, így még ha elkészül is a diagnózis, az anyagi korlátok közé szorított rendszerben például a sebészet vagy a sugárterápia nem bírja a „tempót” – teszi hozzá a főorvos, aki rendkívül fontosnak tartja, hogy a beteg akár két-három orvossal is konzultáljon, ma azonban a doktorokat erre nem ösztönzik. A különvéleményezés sok energiát vesz el, cserébe viszont nem kapnak semmit, így kevéssé örülnek az ilyen felkérésnek.