Együttélés Háza lesz a zsinagógából

Bútorraktárként, illetve -áruházként szolgált az utóbbi években a Baumhorn Lipót tervei szerint 1931-ben megépült gyöngyösi zsinagóga. A keleti építészeti jegyeket mutató, hányatott sorsú ingatlan – melyben az utóbbi időkig turkáló is helyet kapott – végre méltó funkciót kaphat.

– A kezdeményezést júniusban jelentettem be a helyi zsidó temetőben, ahol a deportálások áldozataira emlékeztünk. Az ötletre már ott többen rábólintottak, pártállástól függetlenül. Olyan összefogás körvonalazódik, mely ma szinte csodaszámba megy. Meggyőződésem, hogy a múltunk közös, és azt kell keresni a történelmünkben, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt – nyilatkozta lapunknak Balázs József. A térség parlamenti képviselője szerint igen jellemző epizód, hogy amikor 1917-ben leégett a helyi Szent Bertalan-templom, annak helyreállításában a zsidók is szerepet vállaltak. A templom falára pedig később a holokauszt áldozatainak listája is felkerült. A hajdani „nagy zsinagógában” olyan újszerű kiállítóhely jöhet létre, mely időszaki és állandó tárlatokkal idézi a múltat, megmutatva a zsidó–magyar együttélés értékeit. Egyben közösségi térként szolgál majd a tágas épület, így például hangversenyeket tarthatnak ott, és akár kóser borozót is berendezhetnek. Ezzel pedig a város turisztikai vonzerejét is növelhetik.

Miért éppen Gyöngyösön jön létre az Együttélés Háza? A mátraaljai város életében a XV. század óta jelen volt a zsidóság, mely komoly szerepet játszott a település fejlődésében. Az évszázadok alatt többnyire békésen megfértek egymás mellett a városban élő, különféle vallású csoportok. „Példaértékű kapcsolat és viszony alakult ki a város felekezetei között” – állapította meg a helybeli zsidóság történetét feldolgozó könyvben a szerző, Horváth László. „Mialatt országszerte a spanyol inkvizícióra emlékeztető zsidóüldözések folynak, addig Gyöngyösön valóban helyesen értelmezik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Az egész város keresztény lakossága iparkodik ledönteni azokat a válaszfalakat, amelyeket az előítélet állított a haza fiai közé” – írta lelkesen a helybeli rabbi 1848 májusában egy újságban. A II. világháború előtt mintegy 2400 zsidó élt Gyöngyösön, ők tették ki a lakosság csaknem 10 százalékát. A deportálások idején, 1944 nyarán azonban csaknem kétezer embert vittek innen Auschwitzba, az életben maradottak zöme pedig kivándorolt, illetve elköltözött.

Az Együttélés Háza a tervek szerint már jövőre megnyílhat a monumentális épületben, mely a második legnagyobb vidéki zsinagóga.