Hosszabítsa meg az életét!

Magyarországon keringési és daganatos megbetegedésben – a megelőzés hiánya, illetve a késői kezelés miatt – másfélszer többen halnak meg, mint a nyugat-¬európai országokban. Például évente csaknem négyszáz nő hal meg méhnyakrákban, ám a HPV (humán papillómavírus) elleni vakcinával és megfelelő szűréssel akár egynek sem kellene. Bács-Kiskun megyében a magas vérnyomás, az agyér- és a szívbetegségek gyakorisága meghaladja az országos átlagot, daganatos megbetegedésben pedig annyian haltak meg az utóbbi években, mint ahányan születtek.

A kormány most alapjaiban változtat a szűrés rendszerén: a magánellátást nyújtó nőgyógyászokat is jelentésre kötelezné, illetve a védőnőket már bevonta a vizsgálatokba. A jó ideje kisebb-nagyobb eredménnyel működő méhnyakrák-, illetve mellrákszűrések mellett hamarosan nemzeti szűrőprogram indul: mindenki számára kötelező lesz a rendszeres orvosi felülvizsgálat, valamint a szűréseken való részvétel. Jönnek az évenkénti általános és fogászati, a kétévenkénti rák-, az ötévenkénti laborszűrések.

A tervek szerint 21 és 65 éves kor között évente végeznék el az általános fizikai felülvizsgálatot a háziorvosnál, ötévente pedig a részletes vizsgálatot. Teljes körű laboratóriumi vizsgálatot 21–39 éves kor között ötévente, 40–65 éves kor között kétévente kellene végeztetni háziorvosi beutalóval. A vastagbélszűrést 50 éves kortól kétévente, a fogászati szűrést és gondozást – életkortól függetlenül – évente rendelnék el. A méhnyakszűrést 25–65 év között a nőgyógyász szakorvos végezné háromévente, emlőrákszűrésre pedig 45-től 65 éves korig kétévente lenne lehetőség.

Az újszülötteknél teljes körű fizikális, ideggyógyászati, érzékszervi, fejlődési és tápláltsági felmérést, valamint a mozgásszervek és a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrését javasolják. Ezt a szülészeti-újszülött osztály vagy a gyermekgyógyász – otthonszülés esetén pedig a közreműködő gyermekgyógyász szakorvos – végezné. Az 1–6 éves korosztálynál többek között a pszichés, mozgás-, értelmi, szociális és beszédfejlődés követését, továbbá a magatartásproblémák feltárását emelték ki, ami a védőnő feladatkörébe tartozna.

A pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát tízéves kortól kétévente kellene elvégezni. A szív- és érrendszeri állapotfelmérést 16 éves korban az iskolaorvos feladatává tennék.