Kreatív legyen vagy okos?

Nem veszünk tudomást arról, hogy az elmúlt 30-40 évben nagy változáson ment keresztül az értékesnek tartott tudás, háttérbe szorultak a lexikális ismeretek. Vekerdy Tamás pszichológus rendre hangsúlyozza: alapvető probléma, hogy iskolarendszerünk nem támogatja az alternatív képességek kibontakoztatását, az egyetlen mért intelligencián (az IQ-n) kívül semmit nem ismer el érvényesnek. Még akkor sem, ha ma már tudjuk, hogy az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb szerepet játszik a sikeres életben, mint az értelmi képesség.

– Bármekkora közhely, ám valóban ezer sebből vérzik a magyar közoktatás. A pedagógusképzés és a finanszírozás problémája mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi elvárásokat sem, amikor arról beszélünk, hogy a lexikális tudás elsajátításán vagy a gyerekek készségfejlesztésén legyen inkább a hangsúly – mondja Lannert Judit oktatáskutató. – Nemrég közvélemény-kutatás készült a pedagógusok és a lakosság körében, kiderült, hogy többségük rendet és fegyelmet vár el az iskolától. A mostani intézkedések is látszólag ezt támogatják, hiszen a legtöbb pedagógusnak egyszerűbb a központilag előírt tananyagot leadni, mint egyenként megvizsgálni, melyik gyereknek milyen képességei vannak, s mit lehetne elvárni tőle. Jó hír, hogy az EU-csatlakozás után tanárok sokasága esett át innovációs továbbképzésen, ami mégiscsak ez utóbbira helyezi a hangsúlyt.

A 2009-es PISA (Programme for International Student Assessment = a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) felmérés szerint sokéves stagnálás után végre pozitív elmozdulás történt a szövegértés területén a magyar gyerekek körében. Hogy ez a tendencia így marad-e, az kérdéses. A legalább egy területen kiváló diákok arányát tekintve elég gyatra helyen állunk. Ázsia és Nyugat-Európa messze elhúz mellettünk, a kelet-közép-európai régióban pedig a középmezőnyben teljesítünk.

Szülői vélemény

– A tantárgyakból magas szintű ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek, de a különböző tudományterületek között nincs átjárhatóság. A diákok elszigetelten látják a világot – vélekedik a 45 éves Gábor, aki pedagógus, két fiú édesapja. – Európában a finn oktatás a legeredményesebb, mert a problémamegoldó gondolkodásra teszi a hangsúlyt, nem a lexikális tananyag elsajátítására. A diákok csoportban dolgoznak, így korán megtanulnak társaikkal együttműködni, alkalmazkodni és elfogadni másokat. A csoportok összetétele mindig változik, s a jó tanulónak érdeke, hogy támogassa a gyengét. A diákokat az alapján értékelik, hogy önmagukhoz képest mennyit fejlődnek. Mi nagyon messze vagyunk ettől a felfogástól.