Rákóczi, az igazi

Fejedelmi ez a lepény! Tésztaalapon ízesített rögös túró, a tetején tojáshabból alkotott rács, melynek hézagai közül kikandikál a baracklekvár – nem lehet betelni vele. Az erdélyi fejedelem nevét viseli, csakhogy a Rákóczi túrósnak semmi köze nincs az uralkodóhoz. Gábor Sándor dombóvári mestercukrász azon munkálkodik, hogy hazánkban mindenhol az eredeti süteményt készítsék és kínálják a cukrászdákban.

– Két éve egy kistérségi bemutatón említette valaki a magyar konyhaművészet megújítójának, Rákóczi János cukrász és mesterszakács ne¬vét, aki 116 évvel ezelőtt született egy környékbeli pusztán, Felső¬leperden – kezdi a beszélgetést Gábor Sándor. – Szerettem volna többet is megtudni róla, ezért a helytörténeti múzeum vezetőjéhez, Kriston Vízi Józsefhez fordultam, aki pillanatokon belül elhalmozott életrajzi adatokkal. Most ott tartunk, hogy szep-tember végén a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó¬ipari Múzeummal és a Dombóvári Helytörténeti Múzeummal karöltve megrendezzük városunkban az I. Desszert Ünnepet, ahol az édességek mellett a desszertborok is reflektorfénybe kerülnek. A Hungarikum Akadémia Bizottság ekkor kerít sort a kihelyezett ülésére, így rajtuk keresztül nagy figyelmet kapnak a helyi értékek, így a Rákóczi túrós lepény is.

Mindenhol kell lennie valaminek, ami a szélesebb nyilvánosság előtt is büszkén vállalható. Gábor Sándor ezt akkor érezte át igazán, amikor a Firenze melletti Csokoládévölgyben járt szakmai úton. Itt már a XV–XVI. században léteztek manufaktúrák, ahonnan a vidékre jellemző torták és csokiköltemények kerültek ki. Ilyen egyszerű lenne az egész? – mélázott el a dombóvári mester. Idehaza azonban számolnia kellett a beidegződésekkel. Budapesten sétálva például egy cukrászda kirakatában meglátta, hogy II. Rákóczi Ferenc képmásával népszerűsítik a Rákóczi túróst, ő pedig csak csóválta a fejét a tájékozatlanság miatt:

– Az egész ország fogyasztja és szereti ezt a süteményt, csak éppen kevesen tudják, hogy a megalkotója révén Dombóvárhoz kötődik. Rákóczi János 1938-ban már készítette ezt a finomságot, melynek receptje nyomtatásban először 1964-ben jelent meg.

Gábor Sándor tavaly a Kézműves Magyar Ízek Vásárán nagy sikert aratott a fejedelmi lepénnyel. Nemrég több száz szeletre kapott megrendelést, majd amikor elkészült vele, begördült egy busznyi turista a cukrászda elé. Hogy mindenki megkóstolhassa, a süteményespultban lévő túrósok minden egyes darabját negyedelni kellett. Ez ám az igazi siker!