Egyre több a pánik

Alegfrissebb kutatások szerint a felnőttek 5 százalékát támadja le a dermesztő riadalom. E szorongásos zavar általában 18–30 éves korban lép a színre, s a nőkre kétszer gyakrabban zúdul rá, mint a férfiakra.

– A pánik hirtelen kitörő, erős szorongás, ami valamilyen megrázó élmény hatására, a stresszek huzamos ideig tartó „munkája” eredményeképpen bárkit elővehet. Ha ehhez testi tünetek – fulladásérzés, szédülés, ájulásérzet, heves légzés és szívdobogás, remegés, izzadás, torokszorulás, nyelési nehézség, mellkasi fájdalom, végtagzsibbadás – is szegődnek, pánikrohamról beszélünk. A pᬬnikbetegeknél e rohamok „derült égből a villámcsapásként” ismétlődnek, s egy-egy ostrom között eluralkodik rajtuk a következőtől való félelem – mondja dr. Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvos. – A pánikbetegség ismérveit már az ókorban leírták, ám a későbbiekben az orvosi szakirodalom nem foglalkozott vele, csupán 1980 óta számít önálló kórismereti fogalomnak. Ma már azt is tudjuk, hogy maga a betegség nem, de a hajlama öröklődik.
A testi panaszokhoz sokféle – a bezártság miatt, illetve hídon, alagútban, liftben, autóban, repülőgépen fellépő – páni félelem társulhat, ami akkor válik kórossá, ha valakit a mindennapi életében akadályoz. Gyakran előfordul, hogy sorba kell állnia, amitől szakad róla a veríték, úgy érzi, nem kap elég levegőt. Vagy a moziban – a rosszulléttől való félelme miatt – csak a sorban szélső, az ajtóhoz közeli helyre mer beülni. Még rosszabb esetben nem képes egyedül kimenni az utcára, kivéve, ha a számára biztonságot adó kísérő is vele tart. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben segítséget kell kérni.

– A pánikroham miatt a betegek vagy a környezetében lévők a súlyos tünetek miatt ügyeletes orvost, mentőt hívnak, főként a betegség kezdetekor, amikor még nem tudják, hogy miről is van szó. Mire a segítség megérkezik, a rosszullét többnyire már lezajlott – figyelmeztet a főorvosnő. – A szervrendszereket érintő panaszok miatt pedig a betegek számos szakorvosi – fül-orr-gégészeti, szív-, ideg-, tüdő-, nőgyógyászati – kivizsgáláson eshetnek át, mire a pszichiáterhez kerülnek.

A gyógyuláshoz vezető úton több lehetőség is rendelkezésre áll. Érdemes az olyan anyagokat, vegyületeket száműzni a mindennapokból, melyek szerepet játszhatnak a pánikrohamok előidézésében: a nátrium-glutamát (E621) élelmiszer-adalékanyag; némely fűszer; egyes növényi vagy állati eredetű gyógyhatású anyagok; fogyasztószerek, potencianövelők, orrcseppek; természetes és mesterséges kábítószerek. S ugyanígy a koffein is: számos pánikbeteg megtapasztalta, hogy kedvezően hatott az állapotára, ha lecsökkentette, megszüntette a kávéivást. Szintén ebbe a sorba tartoznak a gyógyszer- és alkoholelvonási időszakok.

Orvoslásul terjednek a homeopátiás szerek, melyek természetes anyagokból készülnek, nem okoznak hozzászokást, nincs altatóhatásuk. Makacsabb esetekben e medicinák szedését patikaszerekkel kombinálják, míg a súlyosabb kór leküzdésében meghatározó a gyógyszerek szedése.