Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Hosszú, tömött sorokban állnak a taláros exdiákok: perceken belül a diplomájukat tartják a kezükben. Van, aki éppcsak kiheverte az államvizsga izgalmait, mások évek óta nem tették be a lábukat az intézménybe. Végre megszerezték, ami nélkül eddig nem kaphattak papírt róla, hogy elvégezték az egyetemet: a nyelvvizsgájukat.
Kép: international house nyelviskola angol óra tanulás diák idegen nyelv 2013 09 18 Fotó: Kállai Márton
Több ezer visszatartott diploma pihen a felsőoktatási intézményekben – a diákok tanulmányaik mellett elhanyagolták a nyelvtanulást. Hiába az amnesztia – egyes intézményekben nem kötik nyelvtudáshoz a diploma megszerzését –, a könnyített vizsgák, a szaporodó nyelvi iskolák, a számtalan magántanár: a magyar fiatal nem nagyon akar idegen nyelvet tanulni.
Vannak egyetemek, főiskolák, ahol a diákok csaknem egyharmada nem veheti át diplomáját – pedig a tanulmányait rendben befejezte –, máshol e probléma a diákok felét is érintheti. Az „elit” egyetemeknek jobb a statisztikája, mert az oda bekerüléshez szükség volt a gimnáziumi évek alatt megszerzett papírra is, ami a felvételiben többletpontot jelent. Máshol alacsonyabb ponthatárokkal a diákok megúszhatták nyelvvizsga nélkül – egészen a diplomáig.
Míg a diplomához a papír, a munkavállaláshoz a naprakész nyelvtudás elengedhetetlen. Hiába ugyanis az önéletrajzban feltüntetett nyelvvizsga, a leendő főnököket ez érdekli a legkevésbé – állítják legalábbis a munkaerő toborzásában-kiválasztásában tevékenykedő szakemberek. Fekete Erika, Toldi Gábor és Gál Balázs, a HVG és a Citibank munkatársai – mindhárman részt vesznek cégeik alkalmazottainak kiválasztásában – egyöntetűen állítják, hogy a fiatal jelentkezők jól beszélnek nyelveket. Bátrak és remekül kommunikálnak, ami idősebb társaikról már nem mondható el. Előfordul, hogy a meghirdetett munkakörben a kevesebb tapasztalattal, ámde jobb nyelvtudással rendelkezőt választják új munkatársnak a vállalkozások. S ha a közép- és általános iskolákban jobb lenne a nyelvoktatás, onnan már beszédképes nyelvtudással kerülnének ki a diákok. Az más kérdés, hogy diploma nélkül a munkaerőpiacon milyen esélyekkel indul a pályakezdő – talán el sem jut az állásinterjúig, ahol idegennyelv-tudását bizonyíthatja.
Mélyen zsebbe vág
A középfokú nyelvvizsgáig eljutni körülbelül 150 ezer forintból lehet, amiben már benne van a sikeres vizsga is (elsőre). Aki viszont többet tud rászánni, akár 800 ezer forintot is leperkálhat – cserébe használható nyelvtudást kap. Ha egyénileg, magántanárnál tanulunk, a nullától a középfokig úgy 220 ezer forintra lesz szükségünk. Szorgalom, nyelvérzék és pénztárca kérdése az egész… Felsőfokon beszélni más országok nyelvén pedig még többe kerül.
Amit nem lehet megúszni
Egy átlagos nyelvérzékű fiatalnak 4-600 nyelvóra kell ahhoz, hogy eljusson az alapszinttől a középfokig. Aki magántanárhoz jár, egyénileg tanul, rövidíthet az időn – és mélyebben nyúlhat a zsebébe. Tegyük fel: áll olyan szinten az általános és középiskolai oktatás, hogy a nyelvtanulást nem az alapokról kell kezdeni az egyetemi, főiskolai évek alatt. A kevesebb óraszám, a csoportos tanulás is célravezető lehet, de a tanulásba fektetett energiát nem spórolhatjuk meg.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu