Csipogó generáció

Szakértők szerint az „iPad-generáció” tagjai egyre szűkebb szókinccsel rendelkeznek, mert már a tanuláshoz is számítógépet, tableteket használnak, e-mailben és SMS-ben értekeznek, miközben jóval kevesebbet beszélgetnek. Pedig a gyerekek agya a környezetükben zajló beszélgetésekből tanulja meg a legtöbb új szót. Erre a megállapításra a londoni King’s College pszichiátriai intézetének munkatársai jutottak, noha az eredmény egyáltalán nem számít újdonságnak. Mint ahogyan az sem: a szülőknek egyre kevesebb az idejük arra, hogy a gyerekeikkel kommunikáljanak, ők meg az okostelefonjaikhoz, laptopjaikhoz fordulnak. A kutatók kissé eltúlzott következtetése: ha marad e tendencia, a csemete felnőve csak csipog majd, mint a különféle kütyük.

– A nyelv élő anyag, aminek igazodnia kell a megváltozott körülményekhez – vallja dr. Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár. – Biztosan míves volna Arany János nyelvezetén SMS-t írni, de ma már inkább megmosolyogtató lenne. A beszédtempónk is felgyorsult, ehhez igazodik a nyelvhasználat. Nem kell borongani e változás fölött, hanem meg kell találni a helyes arányokat. Ebben nagy a felelőssége az oktatásnak, hiszen az iskola lehet az a közeg, ahol az írásbeli dolgozatok helyett nagyobb hangsúlyt fektetnek a szóbeli készségek fejlesztésére. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az élő beszédben nem csupán a szavakon van a hangsúly, hanem 60 százalékban a mimikán, a gesztusokon, a hanglejtésen – mondja dr. Kósa Éva, s hozzáteszi: a szülők semmiképp nem kapnak felmentést, még akkor sem, ha őket is erőteljesen befolyásolja a felgyorsult világ.

Különösen a kora gyerekkori években érdemes odafigyelni. – Az élő mesének nincs párja a gyerek számára, főleg, amikor a szülő mesél. Nem csak a szókincs, a világkép, az értékrend kialakítása, de az egymáshoz fűződő kapcsolat szempontjából is. A kutatások szerint a testi kontaktus fontosságán túl a hangképzés tisztasága is fejlettebb azoknál a gyerekeknél, akiket az ölében tart a szülő, miközben mesét olvas neki, hiszen a szülő mellkasán a gyermek érzi a hangrezonanciát is – mondja Kósa Éva. Ezek az együtt töltött órák az első pár évben olyan alapot adhatnak a szülő-gyerek kapcsolatban, hogy a későbbiekben nem jelenthet majd igazi problémát, ha a gyerek a billentyűket nyomogatja a különböző kommunikációs eszközökön, s időnként olyan szavakat használ, amelyeket a szülei még életükben nem hallottak.