Foltok a testen, nyomok a lelken

Titkolódzás és szégyenérzet kíséri a pikkelysömörrel élők mindennapjait. E kórra nincs végleges gyógyír, egész életén át elkíséri a tőle szenvedőt.

Család-otthonKun J. Viktória2013. 11. 14. csütörtök2013. 11. 14.
Foltok a testen, nyomok a lelken

Anna lassan másfél évtizede nem jár szoknyában, rövidujjú blúzt felöltenie is nagy bátorság. A hám-ló vöröslések egyre nagyobb teret követelnek a testéből. Először csak furcsa piros foltokat talált a combja tövében, de aztán az állandó viszketés is egyre elviselhetetlenebbé tette a látványt. Újra és újra megjelentek, s már nemcsak a combján, a karján, hanem a fejbőrén is sorjáztak a nem éppen esztétikus foltok. Egyre több trükköt kellett kitalálnia, hogyan takarja el magát, mivel kínzó érzés szembesülni az állandó megjegyzésekkel, az elforduló tekintetekkel.

– Folyton a foltjaimat láttam, éreztem, mások is azokat veszik észre legelőször rajtam. Minden normális ember retteg a fertőzéstől, ha ilyen csúnya tüneteket lát, sőt több sorstársamtól is hallottam, hogy a munkaadók sem veszik jó néven, van, akit elküldtek a „különös” bőrelváltozások miatt – meséli Anna, egyike a nemzetközi adatok alapján kétszázezerre becsült betegnek, akiknek a mindennapjait pokollá teszi a pikkelysömör.

Egy nemzetközi vizsgálat a pszoriázisnak a betegek mindennapi életére gyakorolt hatását kutatta. Megdöbbentő, hogy az érintettektől a társadalom túlnyomó része undorral és félelemmel fordul el, s ez a kirekesztő magatartás súlyos önértékelési zavarokat vált ki a betegekből. Szoronganak, ha ismeretlen emberekkel kell találkozniuk, tartózkodnak a szexuális élettől, lehangoltnak, depressziósnak érzik magukat.

A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján elindult az Átváltozás Program. A betegek szakképzett nővér segítségével ismerkedhetnek meg a lehetséges terápiákkal, illetve a pszoriázis miatt kialakult egyéni krízishelyzetek megoldásaival. – A tünetek enyhíthetők, de végleges gyógymód nincs rá, ezt a legnehezebb feldolgozniuk a betegeknek – mondja dr. Bondár Andrea orvos-igazgató, a pikkelysömörösöket támogató internetes ol¬dal (qualitycare.hu) egyik elindítója.

A pszoriázis a bőr szarutermelő sejtjeinek túlburjánzásával, ezáltal fokozott elszarusodással jár. A hajlam genetikailag meghatározott, bonyolult szabályok szerint öröklődik. Meglévő hajlam esetén minden beteg esetében más-más környezeti hatások idézik elő a kór kialakulását: lázas megbetegedés, idült gyulladásos folyamatok, egyes gyógyszerek, hormonális tényezők, a helytelen táplálkozás. De leginkább a stressz – ami lehet akár fizikai, akár lelki trauma – a pikkelysömör legfőbb kirobbantója.

Ezek is érdekelhetnek