Mindannyiunk zsebe bánja

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felmérésének eddigi adatai szerint a családok széthullása évente 50 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Temesváry Zsolt, a vizsgálat vezetője elmondta: a gyűjtött adatokból kitűnik, hogy a közvetlen kiadások főként a szociális ellátórendszer, családsegítő intézmények, gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből, a válást kimondó bíróságok működtetéséből adódnak össze. Ide sorolható a hajléktalan-ellátás is, ami a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésével együtt önmagában évi 30 milliárd forintnyi összeget emészt fel. A szegénység bizonyos hányadáért is a családok szétzilálódása okolható – nyilatkozta Temesváry Zsolt az MTI-nek.

A társadalmi költség óriási, viszont a válás mellett döntő párok számára ez bizonyára kevéssé jelent visszatartó erőt. – A válás negatívumai közül inkább az érintettekre és a gyerekekre háruló lelki, életmódbeli következményeket érdemes kiemelni. A legnagyobb társadalmi kár, hogy gyakran okoz sérülést a gyermekekben, előidézője lehet önsorsrontó magatartásoknak – vélekedik Spéder Zsolt szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője. – Ha azt nézzük, mekkora az esélye annak, hogy egy házasság válással végződjön, akkor ma ez az arány 44 százalékos. A rosszban a jó hír, hogy nem a kisgyermekes szülők válnak leginkább, hanem azok, akik 20 évnél régebben házasok vagy még nincsen gyerekük. Régen a házasság megélhetési közösséget is jelentett, a nők munkavállalásával azonban ez már nem egyértelmű, anyagi kényszerűségből manapság ritkán maradnak együtt a párok. A válással a nők anyagilag, a férfiak pedig egzisztenciálisan kerülnek jóval bizonytalanabb helyzetbe. A hajléktalanságnak is jelentős forrása a válás: a bíróságok az esetek 84 százalékában az anyának ítélik a gyereket, legtöbbször ők maradnak a közösen megszerzett otthonban – érvel Spéder Zsolt.

Kutatások bizonyítják, hogy a tartós párkapcsolat sok szempontból jelent védelmet a felek számára. A házasságban élők egészségi, mentális és pszichés állapota a legjobb, utána következik az élettársi kapcsolatban élőké, majd az elváltaké és az özvegyeké. – Nagyon nehéz a válások oksági összefüggéseit felkutatni. Az biztos, hogy minden párkapcsolatban vannak problémák, mélypontok, csak az a kérdés, hogyan tudunk ezekkel bánni. A nézeteltérések kezelési technikáival akadnak alapvető gondok, kevéssé ismeretesek a különféle hasznos módozatok. E területen kellene leginkább fejlődnünk ahhoz, hogy kevesebb legyen a válások száma. Persze léteznek házasságok, melyeket nem lehet és nem is érdemes megmenteni – mondja a szakértő.